2013. augusztus 21., szerda

György Viktória Klára - Ami nincs ...



György Viktória Klára

Ami nincs, miért kell, hogy fájjon?
Egy pillanat,

egy megfoghatatlan érzés vezetett el hozzád.
Emlékek, amit csak az én szemem lát.
Mondd, mi ez a vágy, mi ez a fájdalom?

Csak tűröm csendesen, hadd fájjon, hagyom.
Egy ösvény, lépcső, magas hegyek,

mondd csak még mit rejtenek?
Képek a múltból, érzések a múltról,

mondd ugye ez nemcsak képzelet?
Kiáltanék, de nem szabad, nem lehet,

őrzöm a titkot, a mi időnk már elveszett.
Messze vagy nem látlak, én mégis érezlek,

ne félj én nem bántlak,

csak álmaidban élhetek.
Rohannék, de nem merek,

üzennék, de nem lehet,

lelkem egy része az emléked,

szívemet bezárva titokként őrzöm meg.
Vízesés, barlang múltunknak rejteke,

varázslatos tájak, s nincs már ki felfedje.
Titkot rejt a félhomály, sose látott égi táj.

Vonz a semmi, az ismeretlen,

csak űrt érzek a szívemben.
Kell a válasz, tudom hallasz,
szavaid a lélek muzsikája,

mondd ideér -e hozzám valahára.
Lelkednek fájdalmát járja át a szeretet,
Könnyeim gyöngyei kísérjék léptedet.


1 megjegyzés:

  1. http://www.youtube.com/watch?v=vF7IAudYZyM&feature=share&list=PLA3EC91BED341F71D

    VálaszTörlés