Serfőző Attila
Fényváltás
Szelíd, mezőillatú tó
aljára rejtelek,
máskor szűk folyosók
labirintusába,
van, hogy sárgult
könyvlapok mögé,
hogy titkunkat senki
ne lássa.
Ezer néven
szólítalak, de
csak te ismered a
jelet,
pincétől-padlásig
kutathatnak,
nem földi az, ami
összeköt veled.
-
Mozdulatlan
kőrengeteg vagyunk,
...terebélyes
hallgatás,
olykor szabadult
gleccserek,
...egy fuvallat, és
semmi más (?)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése