Kassák Lajos
Köszöntsük a reggelt
Most tegyük félre
álmainkat s most, hogy pihent vér áramlik ereinkben
köszöntsük a reggelt,
a teljesedő világosságot, mely szinte illatos
körülrajzolja testünk
vonalát és szellemünket kiemeli az éjszaka karmaiból.
A tisztálkodás órája
ez és a munka kezdetének ideje.
Már itt vannak
társaim
ásóval és kapával
vállukon, meleg kézszorítással üdvözölnek
szemeikben látszik a
villanás, ami az ég fényeit tükrözi.
Félig meztelen
testemről lerázom a párázó vízgyöngyöket
tagjaimban még érzem
a hajnali szerelem ízét, így búcsúzom
az asszonytól és a
nyújtózkodó gyerekektől, mielőtt indulunk.
Valaki meghalt,
hallom a falu lélekharangját, de a fájdalom nem érinti meg szívemet.
Mint kemény harcokba
induló katonák, haladunk tovább csillogó szerszámainkkal.
Az ég kupoláját
egészen közel érezzük homlokunkhoz s mezítelen talpunkkal
érintjük a földet,
miben erjedt magok csíráznak
s a harmatos füvek
énekelnek lépteink alatt.
Ne szóljatok,
pajtások. Az ébredés örömét zengi most a világ
s a gyarló ember
elégedjen meg azzal, hogy látja a varázslatot
mely öröktőlfogva
való és a dolgok feltárják benne értelmüket.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése