Margot
Szavak
Mama! Édesanya!
A legelső, mi kél,
Mint rügyező ágon,
A sarjadó levél.
Gügyögve formálja
A gyermeki száj,
Majd sírva kiabál,
Ha valami fáj.
Mama! Édesanya!
Zenéje a fülnek,
A szülői szívben
Lágyan hegedülnek.
Varázsos, vad tüzek
A szerelmes szavak,
Mit a hazugságok
Gyorsan kioltanak.
Emberlelket perzsel
Az álnok, gonosz szó!
A bizalom elvész,
Már nem pótolható.
Csendben duruzsolnak,
Kétségekbe döntnek,
Akik ármánykodnak,
Életeket törnek!
Ó ti, vegyes szavak!
Emberi jellemek!
Mennyi gondolatot,
Érzelmet rejtetek?
Mennyi mindent mondtok,
Szavak, igazgyöngyök,
Vagy átlátszó tiszták,
Vagy hitvány göröngyök!
Hamisak, igazak,
Ha fényre kerülnek,
Fájóak, kedvesek
Ölelnek és ölnek.
A legelső, mi kél,
Mint rügyező ágon,
A sarjadó levél.
Gügyögve formálja
A gyermeki száj,
Majd sírva kiabál,
Ha valami fáj.
Mama! Édesanya!
Zenéje a fülnek,
A szülői szívben
Lágyan hegedülnek.
Varázsos, vad tüzek
A szerelmes szavak,
Mit a hazugságok
Gyorsan kioltanak.
Emberlelket perzsel
Az álnok, gonosz szó!
A bizalom elvész,
Már nem pótolható.
Csendben duruzsolnak,
Kétségekbe döntnek,
Akik ármánykodnak,
Életeket törnek!
Ó ti, vegyes szavak!
Emberi jellemek!
Mennyi gondolatot,
Érzelmet rejtetek?
Mennyi mindent mondtok,
Szavak, igazgyöngyök,
Vagy átlátszó tiszták,
Vagy hitvány göröngyök!
Hamisak, igazak,
Ha fényre kerülnek,
Fájóak, kedvesek
Ölelnek és ölnek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése