2017. április 28., péntek

.kaktusz - A világ könnyfakasztó



.kaktusz
A világ könnyfakasztó

Tudod, arra gondoltam,
hogy a világ könnyfakasztó,
és mosolyt csalogató,
hogy épp elég ok van a sírásra,
de legalább annyi azt örömre,
könnyezve is mosolyogtató a világ,
mosolyogva is sírnivaló,
de talán lehet válogatni
a bánat, és az öröm,
sírás, és nevetés között,
mint egy nagy vásárban,
ahol megtalálható minden,
csak a vevőn múlik,
mi után nyújtja a kezét,
hogy melyik színt szereti,
a sötétet, vagy a világosat,
a szépet,
vagy a csúnyát látja meg,
hogy melyikre vevő,
a születésre, és az öröklétre,
vagy a halálra, és az elmúlásra,
az élet kirakatában sok a rossz,
de ha kicsit kotorászna,
keresgélne az ember,
ráakadna sok-sok szeretnivalóra,
de mert azt ki kell érdemelni,
nem adja egykönnyen magát,
kényelmesebb nyúlni a rossz után,
az mindig elől tolong,
szinte mutogatja magát,
egyszerűbb szívből sírni,
mint szívből nevetni,
de ha szeretet van benne,
akkor a szív nem szomorítani,
hanem mosolyogtatni akar,
mosolyt csak mosollyal lehet kicsalogatni,
ahhoz kell a szépet meglátni,
hogy ne oktalan legyen
a mosolyt varázsló mosoly
valódi legyen,
mint mikor világra jön egy új élet,
ha az ember megtalálja a csúnya közt a szépet,
a könny felszárad a nap fényében,
mert az az élet rendje,
a fontos kiszorítja a kevésbé fontosat,
s mert a felhőknek a Napot
nem lehet sokáig háttérbe szorítani,
a győztes csak az élet maradhat.

2009.ápr.25.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése