Füst Milán
A teli hold…
A teli hold
Incselkedjék véled,
álmodban, kedves!
Kedves! Ki messzi
nyugszol innen, elhagyott!
Álmodj velem,
lelkemnek derűsebb fele
S a fénymezőn, mely
ablakodra süt
Láss járni engemet,
selyemruhában, gazdagon!
A teli hold
Vetítse most elmédbe
csalfa képeit,
Ki messzi nyugszol innen,
kedves elhagyott!
Kérlellek! Álmodj
velem! –
Most minden
elhagyott,
Most boldog az, ki
végtelent szeret!
…Ó boldogabb, nálam
sokkalta boldogabb
Holdfényes alakom, ki
jár előtted messzi
Szép holdvilág-mezőn
s mosolygó
Sugár-bokrétát nyújt
feléd!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése