Lám Etelka
Rejtély
Óh,mit rejthet még
magába jövőm
napjaim peregnek,
napjaim peregnek,
mint homokóra percei
lassan fogynak el
lassan fogynak el
megszámlált
szenvedéseim
vele elkopnak fiatalságom
vele elkopnak fiatalságom
szép napjai.
*
Őszi holdfény
Őszi holdfény sugara
csillog a sima víztükör tetején
Szirmai a fehérrózsának, halomba hevernek az út mentén
Illatos fenyőfák lombjai suttognak a sötét erdő szélén
Rejtélyes tündérként lebegnek a mélykék tó közepén
Óvlak és féltelek, alvó tested rásimul az őszi avarra
Zsámolyod aranypántja ráragyog hamvas arcodra
Álmod őrzöm, ezüst szelencémet hétlakatra zárom
Káprázatos szemed ébredő hajnalpír fényét alig várom
Szirmai a fehérrózsának, halomba hevernek az út mentén
Illatos fenyőfák lombjai suttognak a sötét erdő szélén
Rejtélyes tündérként lebegnek a mélykék tó közepén
Óvlak és féltelek, alvó tested rásimul az őszi avarra
Zsámolyod aranypántja ráragyog hamvas arcodra
Álmod őrzöm, ezüst szelencémet hétlakatra zárom
Káprázatos szemed ébredő hajnalpír fényét alig várom
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése