Berze Tünde
Irgalom
Gondjaim lábam előtt
hevernek,
mint mocskos halom
rongy.
Gyűrte, kente
vánszorgó idő,
mosásra várva
nyújtóznak ők.
Lelkemnek tiszta
gyolcsot keresek,
de halmom mélyén sem
lelem.
Pedig vacog, reszket,
úgy fázik,
s nincs ki jönne,
lágyan betakarni.
Hiszem, néha túl
bolond vagyok,
s felettem remény
csillag ragyog.
Együtt úszunk a nagy
Végtelenben,
mohón falva fel a
sodró életemet,
de komisz ez a gyarló
valóság,
mordul, s nehéz
ostort ránt.
Irgalom, nyikorog
fáradt hangom,
lassan magába temet
gond-halom.
Bár szelíd embernek
születtem,
mégis eltaposott
mind, kit szerettem.
Méltóságom hervadt
virágcsokor,
s leteszem Istenem
oltárodhoz.
Hittel vallom: - valahol
létezel,
hogy engem is elérhet
ölelő kezed;
s egyszer eljön
hozzám az Ünnep,
minden ruhám tiszta,
hófehér lesz.
https://m.youtube.com/watch?v=mTueM4Xdv4o
VálaszTörlésA lelked már tiszta hófehér . Isten látja ezt s magához ölel .
VálaszTörlésTiszta hófehér a lelked és eljön az Úr...
VálaszTörlés