Ihász - Kovács Éva - Boldogító Gladióluszok

Ihász-Kovács Éva

Boldogító Gladióluszok 

Ültessetek Gladióluszt
hadd pompázzon most a nyáron
mellé Kálát hófehéret
amellyel a lelkét áldom
Ez a kert a múzsák kertje
innét áldás Reá szálljon
fentről az Isten tekint le
hogy megnézze mindenáron
Világító két szemében
mikor a tűz lángralobban
apró kicsi lángok úsznak
és lobognak egyre jobban
Ezermester művész költő
és honfi is a javából
este ha nap lehanyatlik
köszöntse őt csillagtábor
Susogjatok néki lombok
virágok vigasztaljatok
tűnjön rontás Őfelőle
áldás érje – így kiáltok
Fenn az aranyszoba Ura
meghallgatja szép imámat
s tudjuk szent a feloldozás
s szeme tükrében az álmok
Éltesse Őt nagyon soká
szent Istene az az áldott
s mondok hozzá vers-köszöntőt
csillagosat vers-virágot
Boldogítsa szépművészet
szerelem és szorgos munka
hogy az ajtót minden Újév
szüntelenül reánknyissa