Fazekas Imre Pál - Gyere el - ha hívlak egyszer

Fazekas Imre Pál

Gyere el – ha hívlak egyszer

1.

Nem lehetett múló kaland –
napról napra jobban érzem –
a kettőnk szerelme,
mert a csókod ölelésed
napról napra jobban várom,
sokszor elepedve,
de a hideg messze tájon
csókodat hiába várom,
mégsem jössz el párom,
boldogságunk míg elérjük –
sok éjt nappalt kell átélnünk –
de én azt kivárom .

 2.

Drága Neveddel ajkamon,
emléked kísér utamon
bármerre is járok,
rólad susog az esti szél
az alkonyat rólad beszél
fák és a virágok –
mindenütt csak téged látlak
örökké csak téged várlak
csak tehozzád vágyom,
el nem múló szerelmemmel
gyere el ha hívlak egyszer
szép tündéri álmom.