Szomorúfűz: Hollósy Tóth Klára

2015. augusztus 21., péntek

Hollósy Tóth Klára

Merengés

Az utcán szürke, hűs esők szaladnak,
rád gondolok, ahogy a szívem szokta,
sóhajaim mélabússá avatnak,
újra és újra terád vágyakozva.

El sem búcsúztunk, egymásé nem vagyunk,
egyre messzebb visz tőled minden óra,
pedig jól tudjuk, mi összetartozunk,
zokog az eső, hull a távozóra…

Kettévált útjaink, még összefutnak,
hittük, hogy egymásnak vagyunk teremtve,
mégis távolodunk, képzelni tudlak,
remény nélkül véglegesen temetve.

Szédülök, hűs ködébe von a kétség,
s mintha áldást kérne ránk a sötétség…