December - Télelő - Karácsony Hava -
Álom Hava
December a latin
őskalendáriumban a 10. hónap volt, a neve is azt jelenti: "tizedik".
Mikor Numa a januárral és februárral megtoldva tizenkét hónapot csinált, akkor
december a végére szorult az évnek. Nagy Károly szent hónapnak nevezte el
decembert a nagykarácsonyi ünnepek alapján, amelyek az áhitatos szívek
örömnapjaiból állnak. Ez a hónap a pihenés, megbékélés és a jó hangulat
jegyében telt el, az emberek a családi tűzhely köré húzódtak, és élvezték a jól
végzett munka megérdemelt gyümölcseit (már akiknek jutott belőle). December
első ünnepét a hónap első napjaiban tartották meg köszönetnyilvánításképpen
Bona Dea (a "Jó Istennő") tiszteletére.
Népi megfigyelések
- ha december lágy, esős, a vetés csak meglehetős
- téli köd keleti széllel olvadást okoz, a nyugati szél meg fagyot hoz
- fehér Karácsony, fekete Húsvét
- lucskos karácsony rossz nyár, rossz termés
- meleg Karácsony, hideg tél
- ha Karácsony éjjelén keletről fúj a szél, marhadögtől félhetsz, ha
északnyugati szél fúj emberhalál, ha déli szél fúj betegség, ha északi szél
fúj, akkor pedig jó esztendő várható
December már igazi
téli hónap, amelyet a karácsonyra való felkészülés jellemez. A mind rövidebbé
váló nappalok, és a hosszabbodó, sötét éjszakák kedveznek a titokzatosságnak, a
rejtelmes jóslatoknak, köztük az időjóslásnak is. A meteorológusok Télelő-ként
tartják számon, a régi Székely-Magyar naptár szerint Álom havának nevezik,
eleink (az Avisura szerint) az Istenfiak (Tárkányok) hava elnevezést használták
decemberre, a hónap régi magyar (katolikus) neve pedig Karácsony hava. 21-ével
elkezdődik a csillagászati tél. A Nap a Bak jegyébe lép.
A horoszkóp csillagjegyei
közül az alábbiak esnek decemberre:
Nyilas (november 22.
– december 21.) és
Bak (december 22. –
január 19.).
December folyamán a
Nap az állatöv csillagképei közül a Kígyótartó csillagképből a Nyilas
csillagképbe lép.
December minden évben
a hét ugyanazon napjával kezdődik, mint az adott év szeptembere.
*
Népi mondóka
A Lucának híres napja
A napot rövidre szabja.
Téli mennydörgés,
Meglesz jó termés.
Zöld karácsony rossz,
Fehér húsvétot hoz.
János-nap ha borús,
A termés igen dús.
*
Mit jövendöl a 100
éves naptár?
Ha december elején és végén és egész januárban langy idő van, a tél márczius
végéig betart. Ha karácsonyig szakadatlanul hideg van, akkor fel szokott
engedni. Hideg december korai tavaszt és jó esztendőt jövendöl. Ha ősszel sok
köd volt, most sok havat lehet várni.
*
Jeles napok
decemberben
Advent
az egyházi év
kezdete, a karácsonyi készülődés időszaka, a várakozás és reménykedés ideje.
Kezdetét a Szent András napját (november 30) követő vasárnap előestéjétől
számítjuk. Régen éjféli harangzúgók jelezték kezdetét.
*
December 1.
E napon fogják be a
karácsonyi pulykát hízni. Időjárás tekintetében úgy tartják, ha e napon fúj a
szél, akkor 40 napig szeles időnk lesz.
*
December 3.–
Disznóölő Szent Ferenc napja
A Dunántúlon ekkor
vágták le a disznót és dolgozták fel húsát, hiszen elég hideg az idő ahhoz,
hogy a hús kifagyjon.
*
December 4.– A
Borbála
napi hiedelemszokások
magyar nyelvterületen csak szórványosan terjedtek el. Ilyen volt például a női
munkatilalom. Ezen a napon nem mehettek fonóba a lányok, asszonyok, nem
varrhattak, de még csak söpörni sem söpörhettek. Javasolt munka csak a
borfejtés és tollfosztás volt.
A női látogató
Borbála napon nem hoz szerencsét a vendéglátó házára, de az ajándékozás és
kölcsönadás is ugyanúgy távol tartja azt. A boszorkányok elől pedig gondosan el
kellett rakni minden ruhát, hiszen azok e napon szerezték be a rontáshoz
szükséges darabokat.
A hajadon lányok
Borbála napkor vízbe raktak egy cseresznyefa ágat, s úgy tartották, ha az
karácsonyra kinyílik, akkor hamarosan férjhez mennek.
Szent Borbála, ki
hitéért halt mártírhalált, a tüzérek és bányászok védőszentje.
*
December 6.– Szent
Miklós napja.
Szent Miklós püspök a
IV. században élt, akit a diákok, gabonakereskedők, révészek pártfogójaként
ismerhetünk. Hazánk falvaiban a Mikulás-napi ajándékozás szokása a XX. század
elejére tehető. A Miklós-járás eredetileg egy középkori diákhagyomány volt.
Európa szerte elterjedt, hogy Miklós püspök az ünnep előestéjén betér azokba a
házakba, ahol gyerekek vannak, hogy imádkoztassa, vizsgáztassa őket, és
mindegyiket tudásuk és viselkedésük szerint megjutalmazzon.
*
December 13.– Luca
napja.
Szent Luca a
szembetegek, az utcanők és a varrónők pártfogója. Neve a latin lux (fény)
szóból ered. Hazánkban a legszigorúbb dologtiltó nap a lányoknál, asszonyoknál.
Különböző szerelmi
jóslások is kapcsolódnak e naphoz:
Lucacédulák: 12
cédulára 12 férfi nevet írtak, melyekből minden nap egyet a tűzre dobtak.
Amelyik Karácsony napjára megmaradt, az mutatta meg a leány jövendőbelijének nevét.
Egy másik szokás
szerint ezen az estén sok háznál e napon gombócot készítettek vacsorára, s
mindegyik belsejébe egy férfi nevet tartalmazó cetlit rejtettek. A gombócot
forró vízbe dobták, s megvárták, melyik ugrik fel legelébb a víz felszínére.
Ezt gyorsan kikapták, s a benne rejlő cédula megmutatta a vőlegény nevét.
Luca napi szokás volt
az is, hogy egy cserépbe búzát vetettek, hogy karácsonyra kikeljen. Akkor a
karácsonyfa alá tették, mint az élet jelképét. Ha karácsonyig minden elvetett
szem kikelt, akkor a következő évben bőséges termésre lehetett számítani.
Időjóslás is fűződik
e naphoz. Luca napjától Karácsony napjáig eltelt 12 nap mutatja meg a következő
év 12 hónapjának az időjárását.
Szokás volt még
tizenkét hagymarészbe egy-egy csipet sót tenni. Abból, hogy nedves vagy száraz
lesz-e a só, következtetni lehetett a rákövetkező év hónapjainak esős, illetve
száraz időjárására.
*
December 21.– Tamás
napja.
Tamás apostol az
evangélium szerint kételkedett Jézus feltámadásában, így Ő Hitetlen Tamásként
vonult be a vallásos történelembe.
Az e napon vágott
sertés hája a „Tamásháj” nem avasodik meg, és gyógyításra is alkalmas.
Kisgyermekek kiütéseinek bekenésére alkalmazták. Egyes vidékeken a disznó háját
egy illatos kerti növény összetört leveleivel keverték össze, melynek
rontáselhárító erőt tulajdonítottak.
Az e nap reggelére
frissen esett hó békés, boldog karácsonyt ígér.
*
December 24.– Ádám,
Éva napja,
az adventi időszak
utolsó napja. Régen a legények énekszóval adták hírül a faluban Jézus születését
és áldott karácsonyt kívántak. A köszöntés után, aki csak tehette, elment az
éjféli misére. Onnan hazatérve áldott ünnepeket kívántak egymásnak, jelezve,
hogy megkezdődött az ünnep és egyben a pihenés időszaka. Az elkövetkezendő két
napban rokonokat, barátokat látogattak meg. Az ünnepi asztalra pedig töltött
káposzta, sült hús és kalács került ebédre.
*
December 25.–
Karácsony napja.
Ez a nap a család
ünnepe, s dolgozni sem lehetett, csak a legszükségesebb teendőket végezhették
el. Tilos volt a kölcsönadás is, mert az kivitte volna a szerencsét a
házból. Kora reggel regősök járták végig az utcákat, akik leginkább a
lányos házakat keresték fel, és farsangi esküvőre regélték össze a fiatalokat.
A regősök általában vízkeresztig járták a falvakat.
Székelyföldön
„megéneklik” egymást a nagycsalád különvált tagjai. Énekes köszöntővel keresik
fel az „öreg házat”, s ellátogat ilyenkor a haraggal kiszakadt rokon is a
szeretteivel.
*
December 26.– István
napja. Karácsony másnapja.
Államalapító Szent
István királyunk Jézus Krisztus kortársa és tanainak hirdetője, ki a keresztény
tanításokért áldozta fel életét. Ellenségei megkövezték, így lett a keresztény
egyház első vértanúja.
Az Ő ünnepéhez
fűződik a regölés, mely a magyarság egyik legarchaikusabb szokása, egyben a
téli napforduló ősi emléke. A regölés legfontosabb része a
termékenységvarázslás, melynek során a háznépének bőséget, jó termést és
termékenységet kívántak.
*
December 27.– Szent
János evangélista ünnep.
A borszentelés
szokása kapcsolódik e naphoz. A szent bornak mágikus erőt tulajdonítottak,
mellyel beteg embereket és állatokat gyógyítottak. December 27. a XVIII. századig a
Karácsony harmadnapja volt.
*
December 28. –
Aprószentek napja,
a Krisztusért
mártírhalált halt betlehemi kisdedek emlékünnepe, akiket Heródes a gyermek
Jézus keresésekor megöletett.
Sok helyen szokás
volt vesszőből font korbáccsal megcsapkodni a lányokat, hogy azok szépek és
egészségesek legyenek.
Ezen a napon a
legények végiglátogatták a lányos házakat, ahol ének kíséretében korbácsolták a
ház népét. A lányok szalagot kötöttek a korbácsra, az édesanyák pedig előre
becsomagolt húst adtak át a legényeknek. Miután minden házat végigjártak, a
legények visszatértek a kocsmába, majd a szabadban felállított tűznél megfőzték
az összegyűjtött húst. A vacsora elfogyasztása során történt a legények
felavatása. Az avatás hosszú beszédek kíséretében zajlott, mely összekapcsolta
a betlehemi gyermekgyilkosság történetét a legénnyé avatás tényével. A beszéd
végeztével a keresztapák leöntötték a legényeket egy pohár borral, amit egy jó
kiadós ivászat követett. Végül az újdonsült legényeket elvitték vizitre egy-egy
lányos házhoz, ahol a lányok és asszonyok elnézően mosolyogtak az ifjúra.
*
December 31.–
Szilveszter napja.
A szilveszteri szokások
és hiedelmek célja, hogy biztosítsák a következő esztendőre az emberek
szerencséjét, egészségét, a bő termést és az állatállomány szaporaságát. A
néphit szerint szilveszter az újév első napjával összefüggő nap, ezért a két
nap szokásai, hiedelmei gyakran azonosak. Az éjféli zajkeltés, csengőzés
részben arra szolgált, hogy mindenki felébredjen és az új esztendőben
szorgalmasan dolgozzon, másrészt arra, hogy a nyáj az újév beköszöntésével a
másik oldalára forduljon, így biztosítva azok egészségét és szaporaságát.
*
Kerti
kalendárium-december
A november végi
időjárás hozzásegítette a kiskertészeket, hogy belenyugodjanak a
megváltoztathatatlanba: az elkövetkező pár hónapban főként gondolatban
kertészkedhetünk, odabent a jó meleg szobában, a kandalló mellett tervezgetve,
hogy jövő évben miként alakítjuk át kertünket, milyen új növényeket telepítünk
bele.
Megszabadultak
termésüktől kertünk gyümölcsfái, csupán egyetlen legény van még talpon, a
naspolya, mely megőrizte sárgásbarnás kincseit az ínyencek legnagyobb örömére.
Ebben a zúzmarás,
ködös időben nézzünk utána a kiskertünkben zajló életnek, töltsük fel a
madáretetőket, de a fehér kenyérrel azért bánjunk csínján!
A madáretető házat
lehetőleg egy bokorban vagy annak közelében helyezzük el, mivel hazai énekes
madaraink ott nagyobb biztonságban érzik magukat, mint egy stresszesebb, a
szabad téren elhelyezett etetőben.
A kert rendezése és
takarítása közben hagyjunk néhány avarral takart fahalmot, búvóhelyet, amely
alatt elrejtőzhetnek a téli álmot alvó állatok.
A kerti tó
növényeiről se felejtkezzünk meg, kosarastul helyezzük teleltető helyükre. A
vízmentesített és letakart medencében is hagyhatjuk őket, de fertőzésmentes
lombbal, szalmával feltétlenül burkoljuk be őket.
A fagyra érzékenyebb
díszfüvekről is gondoskodnunk kell (Cortaderia), hiszen tövük roppant érzékeny
a nedves hidegre, ezért érdemes szorosan összefogva szárukat, alaposan
betakargatni. Akinek van kiskerti szőlője, annak a pincében is bőven akad
tennivalója, az első borfejtésre még karácsony előtt szoktak sort keríteni.
Ahogy rövidülnek a
nappalok, úgy fogyatkoznak a kerti teendőink is, a legtöbb a szerszámos
kamrában akad: ne felejtsük el kerti szerszámainkat, eszközeinket, a
permetezőgépet és a fűnyírógépet ki- és megjavítani, megtisztogatni, beolajozni,
a kerti csapokat, öntözőberendezéseket vízteleníteni és elzárni.
Átvizsgálhatjuk és rendet tehetünk a vetőmagos és vegyszeres zacskók között,
megvizsgálva azok szavatossági idejét is.
Decemberben elérjük
az év leghosszabb éjszakáját, innen kezdve a kertészek nagy örömére a nappalok
egyre hosszabbá válnak. Ha csak egy tyúklépésnyivel is, de minden egyes nappal
közelebb kerül hozzánk a tavasz, amely magában hordozza az ismét burjánzó kert
ígéretét.
Sok szeretettel köszöntjük e hónap névnaposait,
szülötteit,
ünnepeltjeit.
Sok boldogságot kívánunk.
