December - Télelő - Karácsony hava

December - Télelő - Karácsony Hava - Álom Hava

 http://www.youtube.com/watch?v=jKZpjoKqkGc

December a latin őskalendáriumban a 10. hónap volt, a neve is azt jelenti: "tizedik". Mikor Numa a januárral és februárral megtoldva tizenkét hónapot csinált, akkor december a végére szorult az évnek. Nagy Károly szent hónapnak nevezte el decembert a nagykarácsonyi ünnepek alapján, amelyek az áhitatos szívek örömnapjaiból állnak. Ez a hónap a pihenés, megbékélés és a jó hangulat jegyében telt el, az emberek a családi tűzhely köré húzódtak, és élvezték a jól végzett munka megérdemelt gyümölcseit (már akiknek jutott belőle). December első ünnepét a hónap első napjaiban tartották meg köszönetnyilvánításképpen Bona Dea (a "Jó Istennő") tiszteletére.

Népi megfigyelések

- ha december lágy, esős, a vetés csak meglehetős
- téli köd keleti széllel olvadást okoz, a nyugati szél meg fagyot hoz
- fehér Karácsony, fekete Húsvét
- lucskos karácsony rossz nyár, rossz termés
- meleg Karácsony, hideg tél
- ha Karácsony éjjelén keletről fúj a szél, marhadögtől félhetsz, ha északnyugati szél fúj emberhalál, ha déli szél fúj betegség, ha északi szél fúj, akkor pedig jó esztendő várható

December már igazi téli hónap, amelyet a karácsonyra való felkészülés jellemez. A mind rövidebbé váló nappalok, és a hosszabbodó, sötét éjszakák kedveznek a titokzatosságnak, a rejtelmes jóslatoknak, köztük az időjóslásnak is. A meteorológusok Télelő-ként tartják számon, a régi Székely-Magyar naptár szerint Álom havának nevezik, eleink (az Avisura szerint) az Istenfiak (Tárkányok) hava elnevezést használták decemberre, a hónap régi magyar (katolikus) neve pedig Karácsony hava. 21-ével elkezdődik a csillagászati tél. A Nap a Bak jegyébe lép.

A horoszkóp csillagjegyei közül az alábbiak esnek decemberre:

Nyilas (november 22. – december 21.) és

 

Bak (december 22. – január 19.).

December folyamán a Nap az állatöv csillagképei közül a Kígyótartó csillagképből a Nyilas csillagképbe lép.

December minden évben a hét ugyanazon napjával kezdődik, mint az adott év szeptembere.

 *

Népi mondóka

A Lucának híres napja
A napot rövidre szabja.
Téli mennydörgés,
Meglesz jó termés.
Zöld karácsony rossz,
Fehér húsvétot hoz.
János-nap ha borús,
A termés igen dús.

*

Mit jövendöl a 100 éves naptár?

Ha december elején és végén és egész januárban langy idő van, a tél márczius végéig betart. Ha karácsonyig szakadatlanul hideg van, akkor fel szokott engedni. Hideg december korai tavaszt és jó esztendőt jövendöl. Ha ősszel sok köd volt, most sok havat lehet várni.

*

Jeles napok decemberben

Advent

az egyházi év kezdete, a karácsonyi készülődés időszaka, a várakozás és reménykedés ideje. Kezdetét a Szent András napját (november 30) követő vasárnap előestéjétől számítjuk. Régen éjféli harangzúgók jelezték kezdetét.

*

December 1.

E napon fogják be a karácsonyi pulykát hízni. Időjárás tekintetében úgy tartják, ha e napon fúj a szél, akkor 40 napig szeles időnk lesz.

*

December 3.– Disznóölő Szent Ferenc napja

A Dunántúlon ekkor vágták le a disznót és dolgozták fel húsát, hiszen elég hideg az idő ahhoz, hogy a hús kifagyjon.

*

December 4.– A Borbála

napi hiedelemszokások magyar nyelvterületen csak szórványosan terjedtek el. Ilyen volt például a női munkatilalom. Ezen a napon nem mehettek fonóba a lányok, asszonyok, nem varrhattak, de még csak söpörni sem söpörhettek. Javasolt munka csak a borfejtés és tollfosztás volt.

A női látogató Borbála napon nem hoz szerencsét a vendéglátó házára, de az ajándékozás és kölcsönadás is ugyanúgy távol tartja azt. A boszorkányok elől pedig gondosan el kellett rakni minden ruhát, hiszen azok e napon szerezték be a rontáshoz szükséges darabokat.

A hajadon lányok Borbála napkor vízbe raktak egy cseresznyefa ágat, s úgy tartották, ha az karácsonyra kinyílik, akkor hamarosan férjhez mennek.

Szent Borbála, ki hitéért halt mártírhalált, a tüzérek és bányászok védőszentje.

*

December 6.– Szent Miklós napja.

Szent Miklós püspök a IV. században élt, akit a diákok, gabonakereskedők, révészek pártfogójaként ismerhetünk. Hazánk falvaiban a Mikulás-napi ajándékozás szokása a XX. század elejére tehető. A Miklós-járás eredetileg egy középkori diákhagyomány volt. Európa szerte elterjedt, hogy Miklós püspök az ünnep előestéjén betér azokba a házakba, ahol gyerekek vannak, hogy imádkoztassa, vizsgáztassa őket, és mindegyiket tudásuk és viselkedésük szerint megjutalmazzon.

*

December 13.– Luca napja.

Szent Luca a szembetegek, az utcanők és a varrónők pártfogója. Neve a latin lux (fény) szóból ered. Hazánkban a legszigorúbb dologtiltó nap a lányoknál, asszonyoknál.

Különböző szerelmi jóslások is kapcsolódnak e naphoz:

Lucacédulák: 12 cédulára 12 férfi nevet írtak, melyekből minden nap egyet a tűzre dobtak. Amelyik Karácsony napjára megmaradt, az mutatta meg a leány jövendőbelijének nevét.

Egy másik szokás szerint ezen az estén sok háznál e napon gombócot készítettek vacsorára, s mindegyik belsejébe egy férfi nevet tartalmazó cetlit rejtettek. A gombócot forró vízbe dobták, s megvárták, melyik ugrik fel legelébb a víz felszínére. Ezt gyorsan kikapták, s a benne rejlő cédula megmutatta a vőlegény nevét.

Luca napi szokás volt az is, hogy egy cserépbe búzát vetettek, hogy karácsonyra kikeljen. Akkor a karácsonyfa alá tették, mint az élet jelképét. Ha karácsonyig minden elvetett szem kikelt, akkor a következő évben bőséges termésre lehetett számítani.

Időjóslás is fűződik e naphoz. Luca napjától Karácsony napjáig eltelt 12 nap mutatja meg a következő év 12 hónapjának az időjárását.

Szokás volt még tizenkét hagymarészbe egy-egy csipet sót tenni. Abból, hogy nedves vagy száraz lesz-e a só, következtetni lehetett a rákövetkező év hónapjainak esős, illetve száraz időjárására.

   *

December 21.– Tamás napja.

Tamás apostol az evangélium szerint kételkedett Jézus feltámadásában, így Ő Hitetlen Tamásként vonult be a vallásos történelembe.

Az e napon vágott sertés hája a „Tamásháj” nem avasodik meg, és gyógyításra is alkalmas. Kisgyermekek kiütéseinek bekenésére alkalmazták. Egyes vidékeken a disznó háját egy illatos kerti növény összetört leveleivel keverték össze, melynek rontáselhárító erőt tulajdonítottak.

Az e nap reggelére frissen esett hó békés, boldog karácsonyt ígér.

*

December 24.– Ádám, Éva napja,

az adventi időszak utolsó napja. Régen a legények énekszóval adták hírül a faluban Jézus születését és áldott karácsonyt kívántak. A köszöntés után, aki csak tehette, elment az éjféli misére. Onnan hazatérve áldott ünnepeket kívántak egymásnak, jelezve, hogy megkezdődött az ünnep és egyben a pihenés időszaka. Az elkövetkezendő két napban rokonokat, barátokat látogattak meg. Az ünnepi asztalra pedig töltött káposzta, sült hús és kalács került ebédre.

*

December 25.– Karácsony napja.

Ez a nap a család ünnepe, s dolgozni sem lehetett, csak a legszükségesebb teendőket végezhették el. Tilos volt a kölcsönadás is, mert az kivitte volna a szerencsét a házból.  Kora reggel regősök járták végig az utcákat, akik leginkább a lányos házakat keresték fel, és farsangi esküvőre regélték össze a fiatalokat. A regősök általában vízkeresztig járták a falvakat.

Székelyföldön „megéneklik” egymást a nagycsalád különvált tagjai. Énekes köszöntővel keresik fel az „öreg házat”, s ellátogat ilyenkor a haraggal kiszakadt rokon is a szeretteivel.

*

December 26.– István napja. Karácsony másnapja.

Államalapító Szent István királyunk Jézus Krisztus kortársa és tanainak hirdetője, ki a keresztény tanításokért áldozta fel életét. Ellenségei megkövezték, így lett a keresztény egyház első vértanúja.

Az Ő ünnepéhez fűződik a regölés, mely a magyarság egyik legarchaikusabb szokása, egyben a téli napforduló ősi emléke. A regölés legfontosabb része a termékenységvarázslás, melynek során a háznépének bőséget, jó termést és termékenységet kívántak.

*

December 27.– Szent János evangélista ünnep.

A borszentelés szokása kapcsolódik e naphoz. A szent bornak mágikus erőt tulajdonítottak, mellyel beteg embereket és állatokat gyógyítottak. December 27. a XVIII. századig a Karácsony harmadnapja volt.

*

December 28. – Aprószentek napja,

a Krisztusért mártírhalált halt betlehemi kisdedek emlékünnepe, akiket Heródes a gyermek Jézus keresésekor megöletett.

Sok helyen szokás volt vesszőből font korbáccsal megcsapkodni a lányokat, hogy azok szépek és egészségesek legyenek.

Ezen a napon a legények végiglátogatták a lányos házakat, ahol ének kíséretében korbácsolták a ház népét. A lányok szalagot kötöttek a korbácsra, az édesanyák pedig előre becsomagolt húst adtak át a legényeknek. Miután minden házat végigjártak, a legények visszatértek a kocsmába, majd a szabadban felállított tűznél megfőzték az összegyűjtött húst. A vacsora elfogyasztása során történt a legények felavatása. Az avatás hosszú beszédek kíséretében zajlott, mely összekapcsolta a betlehemi gyermekgyilkosság történetét a legénnyé avatás tényével. A beszéd végeztével a keresztapák leöntötték a legényeket egy pohár borral, amit egy jó kiadós ivászat követett. Végül az újdonsült legényeket elvitték vizitre egy-egy lányos házhoz, ahol a lányok és asszonyok elnézően mosolyogtak az ifjúra.

*

December 31.– Szilveszter napja.

A szilveszteri szokások és hiedelmek célja, hogy biztosítsák a következő esztendőre az emberek szerencséjét, egészségét, a bő termést és az állatállomány szaporaságát. A néphit szerint szilveszter az újév első napjával összefüggő nap, ezért a két nap szokásai, hiedelmei gyakran azonosak. Az éjféli zajkeltés, csengőzés részben arra szolgált, hogy mindenki felébredjen és az új esztendőben szorgalmasan dolgozzon, másrészt arra, hogy a nyáj az újév beköszöntésével a másik oldalára forduljon, így biztosítva azok egészségét és szaporaságát.

*

Kerti kalendárium-december

A november végi időjárás hozzásegítette a kiskertészeket, hogy belenyugodjanak a megváltoztathatatlanba: az elkövetkező pár hónapban főként gondolatban kertészkedhetünk, odabent a jó meleg szobában, a kandalló mellett tervezgetve, hogy jövő évben miként alakítjuk át kertünket, milyen új növényeket telepítünk bele.

Megszabadultak termésüktől kertünk gyümölcsfái, csupán egyetlen legény van még talpon, a naspolya, mely megőrizte sárgásbarnás kincseit az ínyencek legnagyobb örömére.

Ebben a zúzmarás, ködös időben nézzünk utána a kiskertünkben zajló életnek, töltsük fel a madáretetőket, de a fehér kenyérrel azért bánjunk csínján!

A madáretető házat lehetőleg egy bokorban vagy annak közelében helyezzük el, mivel hazai énekes madaraink ott nagyobb biztonságban érzik magukat, mint egy stresszesebb, a szabad téren elhelyezett etetőben.

A kert rendezése és takarítása közben hagyjunk néhány avarral takart fahalmot, búvóhelyet, amely alatt elrejtőzhetnek a téli álmot alvó állatok.

A kerti tó növényeiről se felejtkezzünk meg, kosarastul helyezzük teleltető helyükre. A vízmentesített és letakart medencében is hagyhatjuk őket, de fertőzésmentes lombbal, szalmával feltétlenül burkoljuk be őket.

A fagyra érzékenyebb díszfüvekről is gondoskodnunk kell (Cortaderia), hiszen tövük roppant érzékeny a nedves hidegre, ezért érdemes szorosan összefogva szárukat, alaposan betakargatni. Akinek van kiskerti szőlője, annak a pincében is bőven akad tennivalója, az első borfejtésre még karácsony előtt szoktak sort keríteni.

Ahogy rövidülnek a nappalok, úgy fogyatkoznak a kerti teendőink is, a legtöbb a szerszámos kamrában akad: ne felejtsük el kerti szerszámainkat, eszközeinket, a permetezőgépet és a fűnyírógépet ki- és megjavítani, megtisztogatni, beolajozni, a kerti csapokat, öntözőberendezéseket vízteleníteni és elzárni. Átvizsgálhatjuk és rendet tehetünk a vetőmagos és vegyszeres zacskók között, megvizsgálva azok szavatossági idejét is.

Decemberben elérjük az év leghosszabb éjszakáját, innen kezdve a kertészek nagy örömére a nappalok egyre hosszabbá válnak. Ha csak egy tyúklépésnyivel is, de minden egyes nappal közelebb kerül hozzánk a tavasz, amely magában hordozza az ismét burjánzó kert ígéretét.

Sok szeretettel köszöntjük e hónap névnaposait,

szülötteit,

ünnepeltjeit.

Sok boldogságot kívánunk.