Szomorúfűz
Az ősz szele sodort
...
Elszálltak a
lélekgazdag évek
elgurultak, mint a
gyöngyszemek
Akadályok álltak
életünk útjain,
de mindent átvészelt
a szeretet
Szelíd mosolyod lebeg
előttem
Nagyon fájsz még ma
is nekem
Az ősz szele sodort
az öröklétbe
A ténnyel vitába
szállni nem lehet
Keringsz a horizont
azúr kékségében,
s lelkünk összeér a
végtelen térben
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése