Kovács Daniela - csak éjjel ...

Kovács Daniela

Csak éjjel …

Boldognak csak éjjel merek lenni,
mikor fakul az ég alján a fény.
Szűkül a város. Már csak porszemnyi,
imbolygó árny a világ közepén.

…

Boldognak csak éjjel merek lenni,
mikor rég várt álmom feledni visz,
hisz engedi ajkamhoz emelni
szívemben hagyott emlékedet is.

*

A boldogság meglelhető a hazatérő fecske szárnya alatt, a gyermek gügyögésében, a kelő Nap sugarában, a szirmát bontó virágban, az első kipattant rügyben, a szellő illatában, embertársaink mosolyában, és minden kedves érintésben, de míg a „mi lett volna, ha” és a „bárcsak” között támolyog a szívünk, felismerni sosem fogjuk annak édes ízét.