Szeitz János
Mi lesz magával…
Mi lesz magával
Kedves
Ebben az önző
világban
Egyedül?
Egyszer már kísértette
Vágyosztó igézetével
Életét.
Magadba fogadtad azt,
Ölelkező révületedben
Hitesen!
A kétkedő remény már
Minden új-akarásának
Mételye.
És nekem nincs
hatalmam,
S nincs bíztatásom
sem, hogy
Elűzzem.
Magánya vesztekéből
Menteni, én bűntelen
nem
Tehetem.
De jogom van lázadni,
A önző gondviselést
Tagadni!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése