Bodó Csiba Gizella
Hajnal figyelő
Holdleány fél arca
ráfeküdt az égboltra,
szétterített
felhőhaját
égi fodrász bodrozta.
Fürtök közé csillagot
szőtt,
uszályát a fény
fonta,
e fényesség
reflektora
ezüst tükrét
tartotta.
Szép vagy, szép vagy
–
húzta tücsök, majd
hegedűjét elrakta,
mély csend lett,
a sűrű csendet
semmi meg nem
zavarta.
Tapintatos
kísértőként
a csillagok mind
elmentek,
csak a hajnalcsillag
maradt,
ki éji vándort
vezethet.
Ő fogja a pirkadatot
Hold-udvarnál
mutatni,
éj kapuján a
szürkület
halkan fog
kopogtatni.
Az utolsó éji óra –
olyan égi béke volt,
hol
a tücsök halk zenéje
egyetlen szólamban
szólt.
Az utolsó éji órán
senki sem maradt
árva,
Álomőrök vigyáztak az
álmodóknak álmára.
Az utolsó éji órán
senkinek sem lett
kára,
tolvaj sem jár házról
házra,
bank-kapuk is
bezárva.
Az utolsó éji óra
úgy kellene maradjon,
hogy a Nap lába elé
is
csillagszőnyeg
boruljon.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése