Hajnal Anna
Csillagok...
Csillagok...
Nyugodt vagyok ma már, távoli társaim,
sorsunk parancs ez : ragyogni egyedül.
Hiába lázadozunk,
mindenikünk rendre kering.
Légy áldott isteni rend, törvény és nyugodt erő,
általad él aki él, távoli csillagok közt
te vagy a mágnes, magad
taszító és megtart erő!
Végtelen távolu kört, pályákat futtatsz velünk,
fájdalmas idegenség süvít az űrben felénk,
veszve hisszük magunk
ámde testvércsillagok távol vonzása s erőd tart!
Távolból visszahozol és a nem remélt jövő
küldi a régi varázst : hont, testvért és barátot
s a már nem várt szerelem
felvillan ha teljes a kör.
Ámde újra meg újra, messze sötétbe viszel,
magányunk fényüzenete belobogja az éjszakát,
így leszünk ragyogássá
örök köreiden, óh törvény, isteni rend.
sorsunk parancs ez : ragyogni egyedül.
Hiába lázadozunk,
mindenikünk rendre kering.
Légy áldott isteni rend, törvény és nyugodt erő,
általad él aki él, távoli csillagok közt
te vagy a mágnes, magad
taszító és megtart erő!
Végtelen távolu kört, pályákat futtatsz velünk,
fájdalmas idegenség süvít az űrben felénk,
veszve hisszük magunk
ámde testvércsillagok távol vonzása s erőd tart!
Távolból visszahozol és a nem remélt jövő
küldi a régi varázst : hont, testvért és barátot
s a már nem várt szerelem
felvillan ha teljes a kör.
Ámde újra meg újra, messze sötétbe viszel,
magányunk fényüzenete belobogja az éjszakát,
így leszünk ragyogássá
örök köreiden, óh törvény, isteni rend.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése