Paudits Zoltán - Vigyen a tánc

Paudits Zoltán

Vigyen a tánc

Néhány dal, pár akkord
titokcsendünkbe bújt.
Éjszakák párnáin
emléket rakott a múlt.

Szóra szó, jóra jó,
csak törékeny varázs,
elhamvadt, fellángolt
kis szunnyadó parázs.

Feledd el a régi rossz időt,
engedd el a menni készülőt.
Töröld ki a bánatok szavát,
vigyen a tánc, mint hűséges barát.

Végtelen véget ér
a régiből lesz új.
Megtörve csend, kenyér,
az álmunkhoz simul.

Jóra jó, szóra szó,
nem törékeny varázs,
világot égető,
lobbanó parázs.

Hívd elő a régi szép időt,
öleld át a menni készülőt.
Töröld ki a bánatok szavát,
vigyen a tánc, mint hűséges barát.

Hol a sorsod, sorsom összeér,
az ég és föld közel,
nem a zaj, hanem a tánc beszél,
az útra menni kell.

És a kéz a kézzel összeforr,
könnyebb lett a szív,
és egy angyal szárnyán száll a dal,
majd újra táncra hív.