Nagy Csaba - Eskütétel után

Nagy Csaba /Gyémánt/

Eskütétel után

Jegyzetet szeletel bennem
a gondolat, anyám sem él már,
apám is rég meghalt,
hazám a nép,
s a lengedező zöld
az örökké
remélő láng-kék egek fölött.
 
Ma mégis szomorú arcokra
áldott tavaszként
kései mosolyt
ültető ünnep lett a lét,
míg kezét meghatva
nyújtja felém egy szorongó érzés,
könnyem hullt,
és zengő himnuszt
énekelt velünk sírva e föld.

Magyar lettem, hol megszülettem,
hol Ady élt, Arany is verset írt,
hol Petőfi
mondta ki
egykor a szép az igent,
ha élnétek még sírfák mögött
mélyen pihenő
kedves őseim,
nektek is
örömmel szívemben
mondhatnám el mindezt.