2018. június 19., kedd

Lyza - Néma szerelem


Lyza

Néma szerelem


Némán ölel karom, s érzem a tested
hozzám érve remeg,
ez szól nekem, s neked.
 
Ezüst fátylával beborít a sápadt hold,  
szerelem nyilával, huncutkodik egy kis kobold.


Jó a csend, hallgatom szívedben a dalt, hogy cseng.
Mint bérci tetőn a toronyóra, zeng.
Arcom arcodhoz simul, szívünk egyszerre ver,
ereinkben a vér tombolva, zúgva, utat nyer!


Nem kell ide szó, a testünk helyettünk is beszél,
hajunkat borzolja, a feltámadt, esti szél.
Kezed a kezembe, érzem vágyad áramlik felém,
és ajkunk hosszú csókban forr össze, az éj közepén!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése