Vadrózsa - Vedd el!

Vadrózsa

Vedd el! 

Keserű csók égett a számon,
letörölte a jelen.
Némán hallgató falak között
már nem tombol a félelem.

Lelkem rezzenései
óhajomon szállnak,
szabad madár röptén
keringnek a világban.
Ajkadra csókolom
a vágyaim ízét,
lágy fuvallatként
küldöm illatom,
látom szemedben
a csábítás fényét,
tekintetedben megmártózom
és hallgatok,
ereid táncában érzem,
az óhajod…

Hajolj le hozzám
lelked érezzem közelebb!
Engedd, hogy magával ragadjon
a képzelet!
Itt vagyok!
Fedezd fel a bennem élő
érzést,
melynek rabja vagyok!
Vedd el,
mit pillanataimba
fonva
adhatok!