2015. július 31., péntek

Szomorúfűz - A nyár utolsó szép percei (augusztus ízei)



Szomorúfűz

Augusztus – a nyár utolsó szép percei

(augusztus ízei)


Betakarított gyümölcsök,
learatott, érett gabona,
frissen sült, új kenyér illata,
a kipréselt szőlő mustja,
vaduló szelek, hűvös esők,
halványodó fények csóvája,
búcsút intünk a nyárnak
magasra szálló tűzfények
méhek és madarak zaja
mézédes gyümölcsök illata, íze,
harmatgyöngyös hajnalok,
az égbolt rózsaszín-lila csipkéje,
rohanó folyók lecsendesülése,
rózsák fürdenek a fényben,
még aranysugár folyik a Napból,
a szél erősebb, olykor vad heve,
csípősebbek a csillagos éjszakák,
még mosoly szövi át álmainkat
csillagtüzek játszanak az üvegen,
a Hold ezüst ábrázatával ül,
az augusztusi csillaghullásban


 A nyár lassan kiteljesedik, a gyümölcsöket megérleli, új kenyér készül a learatott beérett búzából, a kismadárfiókák felnőnek a nyári lombok alatt és a forró szél vígan nyargalászik a mezőkön, a fénykoszorúk körül, játszik a felhőkkel. Rácsodálkozunk a természet ezernyi apró csodáira.

Az augusztusi hajnalokban vöröses, lilás rózsaszínbe festi az ébredő Nap a horizontot.

Frissebbek, üdébbek már a reggelek, bágyadtak a nappalok.

 Olykor már borongós az égbolt, záporok zúdulnak ránk, vagy a haldokló nyár ezüstös villámokkal harcol a közelgő ősz ellen. A langyos szellőben esőszag árad, az illatok fátyolként simítják arcunkat.

Az estéken számoljuk a hullócsillagokat, kísérjük szemünkkel útjukat. Millió csillag cinkosan hunyorít, a  szerelmeseknek romantikát nyújtva. A Holdat felhők takarják – a bágyadt fényt átengedve a felhőkárpiton.

A nyár utolsó szép percei. Még sárga-arany varázslatú a Nap, búcsúzik lassan a napsugár, búcsúznak a madarak dalaikkal. Az azúrkék égbolton fehér gomolyfelhők sokasodnak. Meghosszabbodnak az árnyak.

Már hullnak a virágszirmok – megindul a hervadás, s sokszor útjára indul egy elsárgult levél a falombok közül.

. Lassan csendesedik a természet, a madarak is elnémulnak dalaikkal, csak az útra készülődve gyűlnek össze. Lármáznak a környéken, elköszönve a nyártól, útra kelnek a meleg, a másik világuk felé.

Folyik a betakarítás, előkészítik a földeket az új élet elvetésére.

Augusztusi zsivaj, még a szél is másként fúj: viszi a hangokat a végtelenben.  Az augusztus dallama, zenéje, a nyárvég színei, az ősz érkező hangulata – lelkünkben az elmúló nyár fénysugarai.


Csorba Győző - Nyárvég; - Augusztusi éj



Csorba Győző
Nyárvég

Jaj, hogyan őrizzem meg ezt a szép,
augusztusvégi, halk tücsökzenét?

E gyönge hűssel átszőtt és halott
növényektől fanyarkás illatot?

E világon túl bűvölő varázst,
világon-túli csillag-zuhogást?

E gazdag éjt, mely épp azért csoda,
mert múló, s vissza nem térhet soha.
*
Augusztusi éj

Az égbolt lassan elfordul nyugatnak
a Göncöl rúdja átkaszál fölöttem
Kihunynak a fényszóró ablakok

Nem tudni hol bősz házőrzők ugatnak
ezerhangú tücsökkar zeng köröttem
Magam vagyok nagyon magam vagyok

.kaktusz - Bőcsúzik ...



.kaktusz
Búcsúzik …

Az ember higgyen az érzéseinek,
azok sohasem nem hazudnak,
de, ha mindig ráhallgatna,
és nem azokra,
akik kiszámolták napra,
akkor szentül vallaná azt,
hogy vannak évszakok,
amik hosszúra nyúlnak,
mikben a napok
lassan vánszorognak,
és vannak olyanok,
amelyek úgy tűnnek el,
mint a röpke pillanatok...
három hónapig tart
az egynyári szerelem,
három röpke hónap a nyár:
augusztusban még
tetőfokán a boldogság,
de valahol a szerelmes
a lelke mélyén érzi ,
hogy a vég közeledik,
hamar búcsút kell mondani,
mert gyors lábán a tél csörtet,
hogy aztán a sietséget kipihenve,
a várva várt nyár irányába
tovább ólom lassúsággal menjen...
röpke, de forró szerelem az egynyári,
röpke, de forró szerelem a nyár,
hogy egyszer vége,
mindenki tudja pontosan,
de amíg tombol, addig jó vele:
az ember észbe augusztusban kap,
hogy alig érkezett,
máris búcsúzik a nyár,
búcsúzik az egynyári szerelem.

2015. július 30.

Bertók László - Honnan az ok?



Bertók László
Honnan az ok?

Mintha olvadó hóra sütne,
vakít az augusztusi nap.
Nocsak!?
Tavasz lesz? ősz lesz? Régi versből
másznak elő a bogarak?
Vagy a fű alól? A kutyából?
Belőlem csak? Tétova ízek,
színek, illatok, dallamok
bőrbe szorult káprázatából?
Merthogy valaki kiszámol?
Honnan az ok,
hogy úgy kezdem el, ahogy?
Szépen, mondhatnám, klasszikusan.
S már az elején vége van.

Kaffka Margit - Augusztus



Kaffka Margit

Augusztus

Szőke buza között pipacsos kis kalap,
Hiába süt a nap, - árnyék van az alatt.
Sétál a kisasszony komlóba, buzába,
Lengő a ruhája, pipacsbokrétája.
Nézi Csere Jóska: Ej, be szemrevaló
Picike cipellő, - szűkráncú viganó!
Hogy libeg, közeleg ott az árokszélen!
Idetart, itt terem... Cseng a szava: "Kérem,
Maga talán olyan - falubeli legény?
Nem lelem az utat, úgy eltévedtem én.
Mutassa meg merre! Vagy inkább - vezessen!
Ilyen nagy mezőbe sose jártam Pesten."


Szőke buzaföldön lemenőben a nap,
Szőke lány hajárul lekerül a kalap.
Gyenge, puha szellő játszva bomlik vele,
Pipacsbokrétának hullong a levele,
Rebben a fürjmadár nád megett, sás alatt...
Egyszer csak a legény visszanéz, elmarad.
Hangos szavú rigó csúfságra jár véle:
- De belenéztél a kisasszony szemébe!
Kacag a kisasszony: "Ej de messzire jár!
Széles ez az árok! Átsegít, ugyebár?
Köszönöm, köszönöm! Már jól van! Eresszen!
Ilyen erős ember nincs az egész Pesten!"


Megeste a tarlót gyöngy estveli harmat,
Csere Jóska hallgat, - szegett fővel ballag,
Szemügyre vesz minden útszéli virágot,
- "Lám, egy se törik le, amire ráhágott!
Több kárt tenne benne fiókmadár lába -"
- És indul utána, - és lép a nyomába.
Útszéli virágot tapossa azér' is, -
Ki szánja? Ki bánja? Így pusztulok én is!
- A kisasszony szava mesemondás, álom:
- "Sohase volt nekem ilyen szép virágom,
De nem is lesz többet! Nincs is hol keressem!
Vadkomlót, pipacsot nem árulnak Pesten."


Megeste az utat sírószemű harmat,
A legény is csendes, a leány is hallgat,
Nyugtalan fellegek bomolnak az égen,
Valami bús nóta szól a faluvégen, - -
Felnéz a kisasszony gondba, gondolatba:
- "Rojtos keszkenőjét vajon kitől kapta?
Lám, van aki varrja, - lám, van aki szőjje!
Szépséges, hűséges barna szeretője!" -
Csere Jóska szeme odatéved lesbe:
- "Hej, azt a virágot vajon kinek szedte?
Van akinek adja! Van akit szeressen!
Sok cifra uraság azon a nagy Pesten."

Hajdu Mária - Augusztusi estén; - Zápor



Hajdu Mária

Augusztusi estén

Bársonyos égen oson az est,
nyomában hűs szellő suhan,
tó vízében fürdik a nap,
s a dombok mögött lepihen.


Millió csillagszem figyel,
vigyáz az éjnek vándora,
világlik fényes udvara
ahogy egy felhőn halad el.

*

Zápor



Tengernyi vízcsepp,
zápor-eső,
keleti széllel
futó felhő.


Tisztára mosva
minden levél,
fürdik a fényben
erdő és rét.


Szalad a patak,
kopik a kő,
nem állja útját
a vén idő.


Szakonyi Károly - Augusztusi csillagok (részlet)



Szakonyi Károly
Augusztusi csillagok

 (részlet)

Békességes nyár lengi át a kerteket. Meleg, tikkasztó, bódító augusztusi nyár. A tűzforró nappalok után gyönyörűek a csillagos éjszakák. Kiül az ember a bársonyosan sötétlő ég alá, s a fák fekete koronája felett kigyúló csillagokat nézi. Mások az őszi, a téli, a tavaszi csillagképek – a nyáriak augusztusban pompáznak igazán. A Tejút most északnyugat felől szeli át délkeletnek az eget; az eleje táján ott vibrál a három legfényesebb – a Lant, a Hattyú meg a Sas egy-egy csillaga. De amott a Göncöl is, a gyermekkori ismerős; aztán a számtalan, a titkukat őrző távoliak, a parányiak, a fel-felcsillanók. S néha átfut a sötéten egy zuhanó, elvesző, a messzeséget és végtelenséget szívszorítóan érzékeltető. Körülfog a csend. Körülfog a Mindenség. Ülsz egy bolygón, a milliárd, a megszámlálhatatlan közül egyen… Egy nem is túl nagyon, a sem eleje-sem vége Létezésben.

Augusztus - Nyárutó



Augusztus - Kisasszony hava
Nyárutó - Új kenyér hava - Aranyasszony (Bőség) hava

 

Az augusztus régi neve a rómaiaknál "Sextilis" volt, mert a hatodik (sextus) hónapja volt az esztendőnek. Ez a neve maradt meg még a Julius Caesar-féle naptárreform után is. Amikor azonban Augustus császárnak Krisztus előtt 7-ben az időközben újra felszaporodott szökőnapok miatt újabb naptárrendezést kellett végrehajtania, akkor ennek a hónapnak a nevét is megváltoztatta: miután életének legtöbb szerencsés eseménye ebben a hónapban játszódott le, azért a saját felvett nevével jelölte meg ezt a hónapot.

Az "augustus" szó voltaképpen az "augur"-ra megy vissza, vagyis a madárjósra ("avi-ger"), akinek jóslata szerencsét jelent. Célzással a császár példátlanul szerencsés pályafutására, a szenátus "a legszerencsésebb" (augustus) jelzőt találta a legmegfelelőbbnek. Ettől fogva csakugyan ezt a nevet használta Gaius Octavianus Julius Caesar. S ugyanúgy, ahogy Caesar nevéből általában rangjelzés lett "Kaiser", "császár" és "cár" formában, ugyanúgy lett az Augustus nevéből is rangjelzés: ettől fogva minden uralkodó a "sérthetetlen császári felség" jelzőjéül használta az "Augustus" nevet, a császárnék pedig az "Augusta" nevet kezdték viselni. A név maga mégis az "augusztus" hónapnév formájában maradt meg leginkább elevenen az emberek nyelvhasználatában.
*
Népi megfigyelések

- ha forró az augusztus első héten, sokáig lesz hó a télen
- ha sok az eső augusztusban, nem lesz jó bor a hordóban
- az idő Bertalan napján (augusztus 24-én), olyan lesz az ősz
Augusztus, mint a termőre fordulás, az új kenyér és az őszi munkára való felkészülés évadja, hangulatában is eltér a zaklatott júliustól. A meteorológusok Nyárutó-ként tartják számon, a régi Székely-Magyar naptár szerint Új kenyér havának nevezik, eleink (az Avisura szerint) az Aranyasszony (Bőség) hava elnevezést használták augusztusra, a hónap régi magyar (katolikus) neve pedig Kisasszony hava. E hónapot a kánikula havának tartják; a Nap a Szűz jegyébe lép.
A horoszkóp csillagjegyei közül az alábbiak esnek az augusztus hónapba:
Oroszlán (július 23 – augusztus 22.) és

szűz (augusztus 23 – szeptember 22.).
Augusztus folyamán a Nap az állatöv csillagképei közül a Rák az Oroszlán csillagképbe lép.
Szökőévekben az augusztus a hét ugyanazon napjával kezdődik, mint a február.
Ír nyelven az augusztust a Lugh kelta istenre utaló Lughnasadh név jelöli.
*
Népi mondóka

Ha Domonkos forró,
kemény tél várható.
Lőrinc-napja, ha szép,
sok a gyümölcs, és szép.
Bertalan szép idővel,
az ősz is nekünk kedvel.
Sűrű eső augusztusban,
Jó mustot ád a hordóban.
*
Mit jövendöl a 100 éves naptár?
Közönségesen jó időre mutat, ha a juhok még estén is vígan ugrándoznak a mezőn, ha huzamosabb eső után a baglyok éjjel igen huhognak. Ha a szél a napjárást követvén változik. Ha a harmat reggel sokáig a faleveleken marad.

Jeles napok augusztusban

Augusztus 1. Vasas Szent Péter
Dologtiltó nap a szőlőtermelők számára, mert „Ha a gazda munkálkodik, a szőlőszemek lehullanak”. Termésjósló nap: Ha ezen a napon esik az eső, akkor bő lesz a kukoricatermés.

Augusztus 4. Domonkos
Időjósló nap: a Domonkos napi időjárásnak éppen a fordítottja lesz télen.

Augusztus 10. Lőrinc
utolsó fürdő nap.

Augusztus 15
Legrégebbi Mária ünnepünk. Ez az első parancsolt ünnepünk, mert Szent István királyunk Szűz Mária oltalmába ajánlotta az országot. Ezen a napon szokás a gyógynövényeket szenteltetni, melynek mágikus erőt tulajdonítottak. Ezekkel a gyógynövényekkel gyógyítottak, füstöltek. Dologtiltó nap: tilos ezen a napon kenyeret sütni.

Augusztus 18. Szent Ilona
Szegkovácsok védőszentje. Dologtiltó nap: az asszonyoknak nem szabad kenyeret sütni, kotlóst ültetni, csirkét keltetni.

Augusztus 20. Szent István
Államalapító Szent István királyunk ünnepe. Az új kenyér ünnepe.
Aratási felvonulásokat szokás ilyenkor rendezni. A néphit szerint ezen a napon kelnek útra a gólyák. Termésjósló nap: Ha ezen a napon szép az idő, akkor bő lesz az őszi gyümölcstermés. Időjósló nap: amilyen idő van ezen a napon, olyan lesz 40 napig.

Augusztus 24. Szent Bertalan
A csizmadiák és a szűcsök védőszentje. Őszkezdő nap. A gólyák hosszú útra készülnek Időjósló nap: Amint Szent Bertalan magát mutatja, az őszi idő is magát mind aszerint tartja.
A meteorológusok Nyárutó-ként tartják számon, a régi Székely-Magyar naptár szerint Új kenyér havának nevezik, eleink (az Avisura szerint) az Aranyasszony (Bőség) hava elnevezést használták augusztusra, a hónap régi magyar (katolikus) neve pedig Kisasszony hava.
Augusztust nevezik még Nagyboldogasszony hónapjának, Mária Szíve hónapjának, Szent István havának is az augusztus 20-iki ünnepségek kapcsán.
Mielőtt AugustusOctavianus híres római császár átnevezte ezt a hónapot augusztusra latinul Sextilisnek hívták, utalva arra hogy ez volt a hatodik hónap a római naptárban.
A császár egy nappal meg is toldotta, mert ugyanannyi napot akart, mint amennyi a Caesarról elnevezett júliusban van, ezért van az, hogy két 31 napos hónap követi egymást.
Augusztus a termőre fordulás, az új kenyér és az őszi munkára való felkészülés évadja.

Kert – augusztus

Augusztusban is vannak olyan kerti munkák, amelyek elvégzésével szebbé, életerősebbé tehetjük kertünket.
A tavaszi, nyári szorgos munka meghozza a gyümölcsét. Érnek a gyümölcsök, zöldségfélék,. a legértékesebb nyári alma- és –körtefajták. Szedésüket körültekintően készítsük elő, mert érzékenyebbek, mint a téli fajták. Általában nem vagy csak részben utóérők, így fogyasztásra alkalmas állapotban kell leszedni a fáról. Gondoskodnunk kell a megfelelő tárolásukról.
A július nagy szárazsággal köszöntött be, tehát fontos az öntözés . Sajnos a talajvíz szintje is mélyre süllyedt. A legmegfelelőbb öntözés a csöpögtető öntözés, amely egyből a talajba szívódik le. A talaj nedvességének megőrzése szempontjából fontos a talajtakarás, ezt szalmával, vagy fűkaszálékkal meg tudjuk oldani. Fontos a gyomtalanítás és a talaj lazítása is. Bőven teremnek a bogyós gyümölcsűek. A földieper már letermett, a fertőzött, elhalt leveleket leszedjük, ha szaporítani akarunk, a fejlődő kacsokat meghagyjuk.
Augusztusban a hagymás, gumós növények ismét sok munkát adnak. Elvirágzásuk után felszedhetjük a liliomhagymákat is, hogy szaporításukhoz a sarjhagymákat leválaszthassuk róluk, melyeket célszerű mielőbb visszaültetni, jól fellazított nyirkos talajba.


Augusztus virágai
Ha eddig nem tettük meg, vessük el a kétnyári virágokat is, az árvácskát, százszorszépet, törökszegfűt, mályvát, gyűszűvirágot, stb. Augusztus végére kellően megerősödnek és kiültethetők, következő tavasszal pompásan virágoznak.
Augusztus: A dáliák, pompon dáliák, kaktusz dáliák, kerti szegfűk hónapja. Ilyenkor még javában nyílnak az egynyári virágok is: kokárdavirág, oroszlánszáj, szépecske, kosárka vagy estike. A hónap vágott virága az őszirózsa. Hihetetlenül sokféle virágainak formája és színe. Az egyik leghálásabb vágott virágunk. Nagy tömegben nyíló tartós vázás növény.


Szeretettel köszöntjük e hónap
szülötteit, névnaposait. 
Sok boldogságot kívánunk!

Fazekas Miklós - Sosem volt szerelem



Fazekas Miklós
Sosem volt szerelem

Úgy hiányzik…
Az el nem csókolt csókok
Veled a nagy nyárfa árnyékában,
az augusztusi forró nyárban –

Úgy hiányzik…
A meg nem történt ölelések,
Veled az erdei kishídon
ezüstholdas éjszakában –

Úgy hiányzik…
Szerelmünk a titkos kis tóban,
s a kelő Nap sugarában
gyönyörű tested víztől csillogóan –

Úgy hiányzik…
Ahogy a parton egy pillanatra
eltakarod magad, de fordulván
szemeid emésztő tüze néz a Napba –

Úgy hiányzik…
Ahogy előtör megállíthatatlanul
Belőled Éva , az ősi vágy,
s hajadból a fehér liliom porbahull –

Úgy hiányzik…
Ahogy karod még utánakap,
de vad mámorodban levegőt markol,
S nékem egy életre emléket adsz
szerelemből, vágyból, romantikából…

L. Horváth Zsuzsanna - Nyári vihar



L. Horváth. Zsuzsanna

Nyári vihar


Ma vibráló napfény helyett
vad vihar kerekedett,
eső verte a kertemet.


Pillantásnyi idő alatt
zápor űzte el a nyarat,
sirathatom szép napomat.


Villámokat szór az ég
a mennydörgés is ideér
s keményen koppan a jég.


Szélbe hajolva sírnak a fák
jég szaggatja dús lombjukat,
leveleik könnyként hullanak.


Fekete felhők széllel szállnak
még sűrű cseppek záporoznak,
de felettünk már ragyog a Nap.


Földre hullott esőpatak
keresi magának az utat,
hiszi,hogy messzire juthat.


Sodorja a kavicsokat
fölemlít egy régi nyarat
s csacsogva tovaszalad.


Akkor izzó augusztus volt
a vihar lelkemben tombolt,
azóta öntöm dalba a bánatot.


Kópis Eta - Augusztusi csillaghullás



Kópis Eta

Augusztusi csillaghullás...

A Fényt és Árnyát
rakta vállamra az Élet.
Mára nem maradt más,
csak bús, fájó emlékek,
és emlékem, mint fenevad
húsomba marva sziszegi:
csodás vagy, igen jó falat.
Megzaboláz,  földre ránt,
tépkedi rajtam a ruhát,
combomba éles karma belevág
S mint napfény ritka lombok alján
siklok át én – „kivert eb....”
sorsom végtelen alagútján.
Már dereng a  Fény, -
de kitörni nincs Remény.
Száguld az idő,  fut velem,-
szívemben nő a félelem.
Mennem kell, mert vár reám,
egy fénylő csillag a Hold udvarán.
Eltűnni látszik az Árnyék,
melyben a Fény apró ajándék.

Nagy Csaba - Tedd; - Még egy



Nagy Csaba /Gyémánt/

Tedd


Már korábban tűz
bíbort
a keleti égre
az augusztusi alkony.


Némaságban
tekintő szavadon
hűvösebb az est.


A nyár még ott lóg
a tanyasi fák
sárgult lombjai közt
valamelyik ágon.


De a magast szelő
darvak
égi sikoltása
valami furcsát rejt.


Szeretni szép,
a szerelem álom.


Ha
tenned kell, hát Tedd!

*



Még egy



Még egy
visszafogott
lélegzetben
megélt pillanat
a sokezredik után,
benne már
alig jár a szívem.


A föld
talán még bírná,
csak az idő
nyargal esdekelve,
hol a nyár is
augusztusba lépett,
s az utakon
sárga falevelet
karikáz a szél.


Nem jutok
messzebb
képzeletben sem,
csak hozzád,
csak feléd,
míg üres ébredést
tol elém a lét,
kényszerek rácsa
szerte körülöttem.


S megélem,
megértve élem meg,
itt vagy
késztetés volt csak
mi rávitt,
hogy menj,
de szerelmünk
örök,
szerelmünk él.

Sárhelyi Erika - Időkéve; Éber éjek



Sárhelyi Erika

Időkéve

Lilába hajlik az alkonyi táj,
és ránk borul, mint langymeleg tenyér.
A táblában rendet vágott a nyár,
kévékben áll a holnapi kenyér.


Szalad az út a kerekek alatt,
kifut alólunk, mint mindig az év.
A mohó idő naponta arat,
hiába vet arany lobot az ég.


Szalmabálák közt az est incseleg,
s még ránk köszön az augusztusi nap,
de bíbort üzennek a vén hegyek,
s a szél lágyan az ősz hajába kap.

*

Éber éjek



Ez a hőség most más, mint tavaly, vagy eddig
bármikor. Leigáz, a bensődbe tipor,
és nehéz, mint üvegbe sűrült' méz, vagy fa
kérgén az olajsárga gyanta. A meleg
magát a tátogó pórusokba varrja,
s szövetét nem szakítja fel az éjszakák
vézna hűvöse. A virrasztók álmát a
Hold tegnap is verejtékes lepedőkbe
gyűrte, mikor belépett a száz és ezer
szélesre tárt ablakon. S most, hogy közeleg
az alkony, s csak távoli alig-fellegek
szélét festi kékre, tudom, még nincs vége:
újabb fülledt éj szakad az ébren álmodókra.