Szomorúfűz - A nyár utolsó szép percei (augusztus ízei)

Szomorúfűz

Augusztus – a nyár utolsó szép percei

(augusztus ízei)

https://m.youtube.com/watch?v=Nsd_i5mujq4

Betakarított gyümölcsök,

learatott, érett gabona,

frissen sült, új kenyér illata,

a kipréselt szőlő mustja,

vaduló szelek, hűvös esők,

halványodó fények csóvája,

búcsút intünk a nyárnak

magasra szálló tűzfények

méhek és madarak zaja

mézédes gyümölcsök illata, íze,

harmatgyöngyös hajnalok,

az égbolt rózsaszín-lila csipkéje,

rohanó folyók lecsendesülése,

rózsák fürdenek a fényben,

még aranysugár folyik a Napból,

a szél erősebb, olykor vad heve,

csípősebbek a csillagos éjszakák,

még mosoly szövi át álmainkat

csillagtüzek játszanak az üvegen,

a Hold ezüst ábrázatával ül,

az augusztusi csillaghullásban

 A nyár lassan kiteljesedik, a gyümölcsöket megérleli, új kenyér készül a learatott beérett búzából, a kismadárfiókák felnőnek a nyári lombok alatt és a forró szél vígan nyargalászik a mezőkön, a fénykoszorúk körül, játszik a felhőkkel. Rácsodálkozunk a természet ezernyi apró csodáira.

Az augusztusi hajnalokban vöröses, lilás rózsaszínbe festi az ébredő Nap a horizontot.

Frissebbek, üdébbek már a reggelek, bágyadtak a nappalok.

 Olykor már borongós az égbolt, záporok zúdulnak ránk, vagy a haldokló nyár ezüstös villámokkal harcol a közelgő ősz ellen. A langyos szellőben esőszag árad, az illatok fátyolként simítják arcunkat.

Az estéken számoljuk a hullócsillagokat, kísérjük szemünkkel útjukat. Millió csillag cinkosan hunyorít, a  szerelmeseknek romantikát nyújtva. A Holdat felhők takarják – a bágyadt fényt átengedve a felhőkárpiton.

A nyár utolsó szép percei. Még sárga-arany varázslatú a Nap, búcsúzik lassan a napsugár, búcsúznak a madarak dalaikkal. Az azúrkék égbolton fehér gomolyfelhők sokasodnak. Meghosszabbodnak az árnyak.

Már hullnak a virágszirmok – megindul a hervadás, s sokszor útjára indul egy elsárgult levél a falombok közül.

. Lassan csendesedik a természet, a madarak is elnémulnak dalaikkal, csak az útra készülődve gyűlnek össze. Lármáznak a környéken, elköszönve a nyártól, útra kelnek a meleg, a másik világuk felé.

Folyik a betakarítás, előkészítik a földeket az új élet elvetésére.

Augusztusi zsivaj, még a szél is másként fúj: viszi a hangokat a végtelenben.  Az augusztus dallama, zenéje, a nyárvég színei, az ősz érkező hangulata – lelkünkben az elmúló nyár fénysugarai.