Harcos Katalin
Hálaének
Tükörvers
Amikor a rettegés
elcsitul
könnyű hullámok
vesznek ölükbe
és úgy ringatnak,
szótlanul,
mintha hangjuk nem is
lenne.
A szeretet fényesen
ragyog,
csillag szikrákat
szór az öröm.
Magam is fénnyé
változok
és azt sugárzom,
„köszönöm”.
Uram, hálaénekem
halljad,
mert megvédted, akit
szeretek.
Mellettünk voltál a
bajban,
és fogtad reszkető
kezemet.
Én Istenem,
leborulok,
és Hozzád szól
hálaimám.
Körül táncolnak
angyalok,
ha Te viselsz gondot
reám.
Már messze tűnt a
félelem.
Remény ringat,
karjára vesz.
Tudom, hogy itt
leszel velem,
amikor holnap este
lesz.
*
Amikor holnap este
lesz
tudom, hogy itt
leszel velem.
Remény ringat, karjára
vesz.
Már messze tűnt a
félelem.
Ha Te viselsz gondot
reám
körültáncolnak
angyalok.
Hozzád szól most
hálaimám.
Én Istenem,
leborulok.
Fogtad reszkető
kezemet
és mellettünk voltál
a bajban.
Mert megvédted, akit
szeretek,
Uram, hálaénekem
halljad!
Én azt sugárzom,
„köszönöm”,
s magam is fénnyé
változok.
Csillag szikrákat
szór az öröm,
a szeretet fényesen
ragyog.
Mintha hangjuk nem is
lenne,
úgy ringatnak el,
szótlanul…
könnyű hullámok
vesznek ölükbe,
amikor a rettegés
elcsitul.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése