Della Mária
Csak ez maradt
Színeivel beszél most
a táj,
bíborba fordult az arany nyár.
A parton hosszan ásít az este,
szemem csillagod kereste.
Déli szél lengedez, sós pára,
kabóca zenekar ült a fákra.
Sirályok szállnak szabadon szépen,
itt minden ugyanolyan, mint régen.
Hullám csobban a szirtek alatt,
nekem a nyárból csak ennyi maradt.
Más lettem, én változtam nem a táj,
a tengert újra látni nagyon fáj.
A veled emléke szíven ütött,
boldog múltunkba menekülök.
Mintha látnám szemed csillogását,
míg hallgatom tenger mormolását.
bíborba fordult az arany nyár.
A parton hosszan ásít az este,
szemem csillagod kereste.
Déli szél lengedez, sós pára,
kabóca zenekar ült a fákra.
Sirályok szállnak szabadon szépen,
itt minden ugyanolyan, mint régen.
Hullám csobban a szirtek alatt,
nekem a nyárból csak ennyi maradt.
Más lettem, én változtam nem a táj,
a tengert újra látni nagyon fáj.
A veled emléke szíven ütött,
boldog múltunkba menekülök.
Mintha látnám szemed csillogását,
míg hallgatom tenger mormolását.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése