Novák László
Átölelnek szavaid
Átölelnek szavaid,
s simogatják lelkem,
szólj még,beszélj,
halljam szívem hangjait.
Gyöngyszemekbe írt dallam,
fűződik össze halkan,
s megviseltes múltamban,
ritmust vált napjaimban.
Hangjegyei fülemben,
csendjei érzelmemben,
létezésében idő,
lényegemben szentelő.
Zakatoló hangjai,
keltett harmóniái,
ütemesen dobbanó,
szívemnek szignáljai.
Hosszabb-rövidebb csöndek,
bennem keltett zörejek,
így összeállt dalának,
szerelem hangzatának.
Lágyan szárnyaló hangod,
nekem zenedobozom,
úgy „motorom”membránját,
szolmizálom önbizalmát.
Átölelnek szavaid,
s simogatják lelkem,
szólj még,beszélj,
halljam szívem hangjait.
s simogatják lelkem,
szólj még,beszélj,
halljam szívem hangjait.
Gyöngyszemekbe írt dallam,
fűződik össze halkan,
s megviseltes múltamban,
ritmust vált napjaimban.
Hangjegyei fülemben,
csendjei érzelmemben,
létezésében idő,
lényegemben szentelő.
Zakatoló hangjai,
keltett harmóniái,
ütemesen dobbanó,
szívemnek szignáljai.
Hosszabb-rövidebb csöndek,
bennem keltett zörejek,
így összeállt dalának,
szerelem hangzatának.
Lágyan szárnyaló hangod,
nekem zenedobozom,
úgy „motorom”membránját,
szolmizálom önbizalmát.
Átölelnek szavaid,
s simogatják lelkem,
szólj még,beszélj,
halljam szívem hangjait.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése