Szomorúfűz
A Nap ölén …
Meghitt dallamok
csillagokká váltak.
Aláhulltak az
emlékekben,
a végtelen térben,
a rejtett titkokban.
A szemekből ömlő
könnyek,
Árva lelkek útra
keltek,
Széttört álmok
vándoroltak,
Az emlékek szívünkre
kövültek,
A hajnalokba vesztek.
Reményben ébredt a
ma,
Vigaszt hozott a
fény,
Dalolni kezdett a Nap
ölén.
A felhők közt szellő
táncolt,
Azúrkéken virított az
égbolt,
Madarak zengték
dalukat.
Megmozdult az élet,
Szárnyalt a fény és
az árny:
Életünk színpadán..
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése