Ódor György
Éjszakai fürdőzés
Ráleltél a helyre egy éjjel,
óvatosan, a hideg köveken,
ruhád a parton szerte-széjjel
dobálva, ott álltál meztelen,
a homokba süppedve lábad,
először csak nézted a tavat.
Elindultál lassan utánam,
ahol magamhoz húztalak,
és úsztál, úsztál, egyre beljebb,
már lebegtél csak, mint a faág,
egész tested magába ernyedt,
nem tudtad még, ez álom csupán,
s mikor egy csillagot magadnak
kinéztél a magányos égen,
felébredtél. Minden egy csabrak
rajtad, s szégyellted ébrenléted.
óvatosan, a hideg köveken,
ruhád a parton szerte-széjjel
dobálva, ott álltál meztelen,
a homokba süppedve lábad,
először csak nézted a tavat.
Elindultál lassan utánam,
ahol magamhoz húztalak,
és úsztál, úsztál, egyre beljebb,
már lebegtél csak, mint a faág,
egész tested magába ernyedt,
nem tudtad még, ez álom csupán,
s mikor egy csillagot magadnak
kinéztél a magányos égen,
felébredtél. Minden egy csabrak
rajtad, s szégyellted ébrenléted.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése