Turza Sándor
Ne adj neki nevet
Óvd magadtól, hajts
előtte fejet,
ne adj neki nevet.
Ne mondd, hogy szereted,
érezd, hogy ajkadon
virág illatú méz csöpög,
érezd, hogy szemeddel
lelkedhez kötöd.
Érezd, hogy világodban
ő az egyetlen pont lehet,
tudd, hogy a balsors keze
tőled mindent elvehet,
de nem veheti el
a beléd égett tekintetet,
a simogatás közben rajtad
megráncosodott kezet,
nem veheti el tőled
a ráncok közé szorult mosolyt.
Ne adj neki nevet,
ne mondd hogy szereted,
add neki minden figyelmedet.
Mint virágot úgy szeresd,
ne adj neki nevet.
Ne mondd, hogy szereted,
érezd, hogy ajkadon
virág illatú méz csöpög,
érezd, hogy szemeddel
lelkedhez kötöd.
Érezd, hogy világodban
ő az egyetlen pont lehet,
tudd, hogy a balsors keze
tőled mindent elvehet,
de nem veheti el
a beléd égett tekintetet,
a simogatás közben rajtad
megráncosodott kezet,
nem veheti el tőled
a ráncok közé szorult mosolyt.
Ne adj neki nevet,
ne mondd hogy szereted,
add neki minden figyelmedet.
Mint virágot úgy szeresd,
vele a világod.
Ne mondd hogy imádod,
legyen anyád, diákod,
legyen tanárod, barátod,
hagyd, hogy építse világod.
Legyen gyermeked,
érte fakul majd meg a szemed,
ő festi szürkére halántékod éveit,
de ekkor már neked adta
legszebb gyöngyeit.
Ne adj neki nevet,
Ne mondd hogy imádod,
legyen anyád, diákod,
legyen tanárod, barátod,
hagyd, hogy építse világod.
Legyen gyermeked,
érte fakul majd meg a szemed,
ő festi szürkére halántékod éveit,
de ekkor már neked adta
legszebb gyöngyeit.
Ne adj neki nevet,
mint világod közepét
éppen úgy szeresd.
éppen úgy szeresd.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése