Kópis Eta
Te vagy
Te vagy a Nap az égen.
Te vagy a Hold, fagyos éjben.
Te vagy a fűszál a rét ölén.
Te vagy minden, te vagy ez enyém.
Te vagy a Hold, fagyos éjben.
Te vagy a fűszál a rét ölén.
Te vagy minden, te vagy ez enyém.
Én számolom a percet, mik
nélkülöznek.
Én vigyázom Sorsod, míg különböznek.
Én vagyon Árnyad-Fényed nyomában.
Én lelkesítelek búdban és bánatodban.
Én vigyázom Sorsod, míg különböznek.
Én vagyon Árnyad-Fényed nyomában.
Én lelkesítelek búdban és bánatodban.
Mi ketten vagyunk csak egy Egész.
Mi kik kísérjük Sorsunk, fogjuk egymás kezét.
Mi mindig előre tekintünk, soha sem hátra.
Mi már mindenben számíthatunk egymásra.
Mi kik kísérjük Sorsunk, fogjuk egymás kezét.
Mi mindig előre tekintünk, soha sem hátra.
Mi már mindenben számíthatunk egymásra.
Te letérnél utunkról, én követnélek.
Én szeretlek akkor is, ha te nem édes.
Mi ígértünk egymásnak boldog napokat.
Csak mi együtt tarthatjuk be adott szavunkat.
Én szeretlek akkor is, ha te nem édes.
Mi ígértünk egymásnak boldog napokat.
Csak mi együtt tarthatjuk be adott szavunkat.
Ez az út mienk. Együtt járjuk az
végig Kincsem.
Míg engedik az Égiek, s számon nem kérik ott fenn.
Ha nem lángol föl a Szeretet szívünkben többé
Én akkor is Árny maradok –Fényed ölén mindörökké.
Míg engedik az Égiek, s számon nem kérik ott fenn.
Ha nem lángol föl a Szeretet szívünkben többé
Én akkor is Árny maradok –Fényed ölén mindörökké.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése