Rónay György
Mozart
Én is csak a földre
születtem,
az öröm mégis elkerül.
Árván didergek jég egemben,
halálig reménytelenül.
Kezem kinyúlik s visszaretten,
mert amiért nyúlt, elmerül.
Tudjátok, milyen türhetetlen
az égben élni emberül?
Gyönggyé fagyott a könny szememben,
s tündérek táncolnak szivemben,
ha kínomban kiáltanék.
Irgalom! Mentsetek meg engem!
mert nyomban elpattan az ég.
S a boldogság is buborék.
az öröm mégis elkerül.
Árván didergek jég egemben,
halálig reménytelenül.
Kezem kinyúlik s visszaretten,
mert amiért nyúlt, elmerül.
Tudjátok, milyen türhetetlen
az égben élni emberül?
Gyönggyé fagyott a könny szememben,
s tündérek táncolnak szivemben,
ha kínomban kiáltanék.
Irgalom! Mentsetek meg engem!
mert nyomban elpattan az ég.
S a boldogság is buborék.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése