Siktár János
Dalban mondom én
el.......
Nem ártottam soha
senkinek a dallal,
fáj a kicsi szíved
hallgasd, megvigasztal!
Sírnod kell, hát sírjál,
dalban mondom én el,
rubint, gyémánt, arany
dalomban nem vész el!
Úgy kell nekem dalom
mint májusi eső,
szívem rejtekében
szépséges kis szellő.
Dalommal öntözöm
hervadt rózsa szirmát,
lelked üdvéért én
elmondok egy imát!
Hangulatod rossz ma
bújj csak ide hozzám,
lágyan csengő dallam
vigasztaló szó már!
Önfeledt a dalom
mint a pacsirtáé,
énekeld azt velem
sosem leszel másé!
Lelked sóhajával
pengetem a lantom,
dalom vigaszt nyújtva
kis szívedig hasson!
Elmúlik a bánat
nem hagy el a mámor,
dalban mondom én el
örökké hiányzol!
senkinek a dallal,
fáj a kicsi szíved
hallgasd, megvigasztal!
Sírnod kell, hát sírjál,
dalban mondom én el,
rubint, gyémánt, arany
dalomban nem vész el!
Úgy kell nekem dalom
mint májusi eső,
szívem rejtekében
szépséges kis szellő.
Dalommal öntözöm
hervadt rózsa szirmát,
lelked üdvéért én
elmondok egy imát!
Hangulatod rossz ma
bújj csak ide hozzám,
lágyan csengő dallam
vigasztaló szó már!
Önfeledt a dalom
mint a pacsirtáé,
énekeld azt velem
sosem leszel másé!
Lelked sóhajával
pengetem a lantom,
dalom vigaszt nyújtva
kis szívedig hasson!
Elmúlik a bánat
nem hagy el a mámor,
dalban mondom én el
örökké hiányzol!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése