Siktár Éva - Rapszodikus lélek ...

Siktár Éva

Rapszodikus lélek ...

valóság amiről írsz, s nem képzelet
mondd, mi jelenti akkor a fényt Neked?
Egyik versed sziporkázik, gyönyört hoz,
következő ronggyá szakít, földhöz nyom!
Egyik nap még szerelmes vagy, így dalolsz,
rapszodikus lényed, szívemig hatol
mi történik azután, mért'könnyezel?
Szerelmednek lándzsáját Te törted el?

Csöppnyi lelked mért' nem nyugszik végre meg?
Mitől szárnyalsz, mitől remegsz? Féltelek!
Izzó láva érik benned és kitör?
Mondd el nekem mért' szenvedsz, mitől, kitől?
Újra írod szerelmetes versedet,
nálad járt és fogta a kis kezedet?
Hajnaltájban elköszönt, hogy ég veled?
Rájöttél, hogy mégsem olyan szép szerep?

Állj talpra az égre kérlek, higgy nekem!
Érezned kell, hogy ez már nem szerelem!
Segíteni nem tudok, ha nem hagyod,
szép lehetne újra minden hajnalod!
Más színházat kell keresned, nem tudod?
Főszerep itt soha neked nem jutott!
Ragaszkodsz és foggal tépnéd, kell neked?
Lelkednek így a nyugalmát nem leled!