Füst Milán
Régi dallam
Borág s borostyán
közt, hol a fürtös kis,
Nyájas arcocska
megjelenik reggel
S álomittassan
nézeget szét:
Küldd el Venus arra
galambjaid.
S csattogva fénylő,
szép nyaka mellett: ők
Súgják meg titkom,
hogy szeretem szívét
S hogy kis levélkét
kap ma tőlem
S elviszem őt mihamar
atyjától.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése