Sárhelyi Erika
/Netelka/
Naptárlapok
Június
Az év apránként elüti
a delet,
a Nap önnön árnyékába menekül,
Szent Iván vállain viharfellegek,
a kamra mélyén már lekvár édesül.
a Nap önnön árnyékába menekül,
Szent Iván vállain viharfellegek,
a kamra mélyén már lekvár édesül.
*
Nyári kék
Fekszem a fűben,
köröttem kéken
lobog a tér.
Búzavirágok,
percnyi csodátok
szívemig ér.
Rám hull az ég is,
súlyos és mégis
könnyű derű.
Búzavirágban
tobzódó nyár van,
oly gyönyörű!
*
köröttem kéken
lobog a tér.
Búzavirágok,
percnyi csodátok
szívemig ér.
Rám hull az ég is,
súlyos és mégis
könnyű derű.
Búzavirágban
tobzódó nyár van,
oly gyönyörű!
*
Légy nekem a nyár
Elszökött a Nap,
híre-hamva sincsen,
eladó a kedvem, vegyed-vigyed ingyen,
hisz' amíg a tél a küszöbömön ül,
lelkem is vértelen csendbe szenderül.
Sárgába öltözz, ha felvidítanál,
vagy játszd el nekem, hogy magad vagy a nyár,
légy arany búzában megbúvó kenyér,
arcomra szorított tűzforró tenyér.
Én csak egy szédült napraforgó vagyok,
megyek, amerről a hajnal rám ragyog,
menekülök, mintha mindig havazna,
futok örökké az örök tavaszba.
eladó a kedvem, vegyed-vigyed ingyen,
hisz' amíg a tél a küszöbömön ül,
lelkem is vértelen csendbe szenderül.
Sárgába öltözz, ha felvidítanál,
vagy játszd el nekem, hogy magad vagy a nyár,
légy arany búzában megbúvó kenyér,
arcomra szorított tűzforró tenyér.
Én csak egy szédült napraforgó vagyok,
megyek, amerről a hajnal rám ragyog,
menekülök, mintha mindig havazna,
futok örökké az örök tavaszba.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése