Nemes Nagy Ágnes
Jácint, hóban
(részlet)
Most meg esni kezd a
hó. Áll a kék jácint az ablakban, két üvegtábla közt, és mögötte egy váratlan
hóesés hömpölyög. Februári hóesés, nagy pelyhű, vizes, majdnem színpadias,
mintha csak markírozná a havat az időjárás: túlságosan szép, idillien kavargó.
De sűrű, de zuhogó; a remek kék növény ebben a hózáporban úgy hat, mint egy
szürrealista filmjelenet. A fehér háttér előtt kéken, a mozgó háttér előtt
mozdulatlanul, a hóháttér előtt teljes növényi gálájában olyan kihívó kontraszt,
amilyet csak nagy fejtöréssel lehetne kimódolni, ha véletlenül nem állna itt az
orrom előtt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése