Kópis Eta
Fázom
Fázom, pedig fél oldalam,
napfényes, derűs nyár.
Másik felével Lelkem
hulló falevelek szőnyegébe, deresedő őszbe borult már. Iramlik, elillan ez a rövid élet. De új tavasz fakad, a mag, zsendülő tavaszban újra éled. Ha el is enyészik földi porhüvelyem, soha nem temetik vele el a Lelkem. Ez az, amiért nem mondok le, semmiről egyetlen percre soha. Az ősz nem bűnös, hozzám Ő sohasem mostoha. Újra éled, újra kél a világ. Új Tavasz hinti rám,- milljó, aprócska csillagát. Ez itt a való, ez itt a Sors. Nincs Vég semmiben, ha új láng kél elégek tüzében. Kor, idő nem ronthat szerelmet, hiába köszönnek rám Rémségek Szívem fiatal marad, Örök fiatal. Az Ősz deres, a Tél hideg, a Tavasz üde, a Nyár,- perzselő, vad diadal. Jó kedvet , ifjúságot …,. --- hazudni kár..! Bölcsen teszem, ha elveszem, ami rám lett szabva, mérve, ha úgy vélem nekem az élettől jár. Várok a Télben új meg új Tavaszra. Szívem befagy…., de lelhet új vigaszra. Felengedhetek a Nyár hevében, fürödhetek a szerelem: mélysötét vizében. Angyalaim szava szól hozzám: Csak fel ne add! Mindig higgy, remélj! Utadon jár, közeledben setteng új és újabb szenvedély!
napfényes, derűs nyár.
Másik felével Lelkem
hulló falevelek szőnyegébe, deresedő őszbe borult már. Iramlik, elillan ez a rövid élet. De új tavasz fakad, a mag, zsendülő tavaszban újra éled. Ha el is enyészik földi porhüvelyem, soha nem temetik vele el a Lelkem. Ez az, amiért nem mondok le, semmiről egyetlen percre soha. Az ősz nem bűnös, hozzám Ő sohasem mostoha. Újra éled, újra kél a világ. Új Tavasz hinti rám,- milljó, aprócska csillagát. Ez itt a való, ez itt a Sors. Nincs Vég semmiben, ha új láng kél elégek tüzében. Kor, idő nem ronthat szerelmet, hiába köszönnek rám Rémségek Szívem fiatal marad, Örök fiatal. Az Ősz deres, a Tél hideg, a Tavasz üde, a Nyár,- perzselő, vad diadal. Jó kedvet , ifjúságot …,. --- hazudni kár..! Bölcsen teszem, ha elveszem, ami rám lett szabva, mérve, ha úgy vélem nekem az élettől jár. Várok a Télben új meg új Tavaszra. Szívem befagy…., de lelhet új vigaszra. Felengedhetek a Nyár hevében, fürödhetek a szerelem: mélysötét vizében. Angyalaim szava szól hozzám: Csak fel ne add! Mindig higgy, remélj! Utadon jár, közeledben setteng új és újabb szenvedély!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése