.kaktusz
Ígéret
Tudod arra gondoltam,
mikor az ember jön a
világra,
megkapja az életet
ajándékba,
senki sem kérte, és
senki nem ígérte,
azt se, hogy azután
az élet
más ajándékokkal is
elhalmozza,
mégis nagyon sokat
vár tőle,
legalábbis tejjel
mézzel folyó Kánaánt,
pedig az élet nem
ígérte, hogy színtere a világ
álomnyaralóhely, be
senki se csapta,
mégis csalódik az
ember, mikor rádöbben,
többé nem adnak
semmit ajándékba,
hogy a világ sokkal
inkább munkahely,
mint felhőtlen
nyaralóhely,
sokszor még haragszik
is rá,
aki kezdeti hevében
másra számít,
pedig számon kérni
nincs mit,
senki nem tett
ígéretet,
hogy szebb is, jobb
is lesz,
így ígéretet senki
nem szeget,
hiábavaló reményt
senki sem keltett,
mégis sokat vár az
ember az élettől,
és színhelyétől, a
világtól,
míg csak fel nem adja
a vágyakozást,
amikor ajándékba már
semmit se vár,
ha végre fáradtan
megpihen,
ha körülnézni lesz
kicsit ideje
és szeme, meglátni a
sok,
ígéret nélkül kapott
ajándékot,
nem is mindig
megrendelésre,
nem is mindig azt,
amire vágyott,
talán jobb is, mert
nem mindig tudja úgyse,
mi a jó neki, ha a
kívánsága teljesülne,
sokszor hozna áldás
helyett
sötét átkot a fejére,
ha a sok ajándékba
kapott kincs láttán
a szívében felébred
az életszeretet
és a mérhetetlen
hála,
akkor tudható lesz,
habár az élet semmit
nem ígér,
de aki a szíves ajándékot
elfogadja tőle,
annak ígéret nélkül
is szép az élete.
2010. június 9.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése