P. Pálffy Julianna
Téli reggelen
fürkészik árvult tócsák jegét,
ám a torz tükörképeken
vígan korcsolyázik a sötét.
Álmos hajnal ébred dideregve
dérbe pirult csipkebokrokon,
hogy lilára kékült szájjal
játsszon, jéghideg fúvósokon.
Ha a téli reggelek asszonya
táncos csizmájában lépeget,
pálcájával suhint egyet,
s összekarcolja a kék eget.
Hófelhő Szélúrfival egybekel,
együtt siklanak fürge szánon,
csontfagyasztó zenéjükre
hópelyhek szambáznak a fákon.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése