Leleszi Balázs Károly
Betakar minket az éj
Betakar minket az éj,
elevenség,
ragyogás, míg spirális hajlatokon át,
testünk pőrén cipeli a szerelmi igát...
ragyogás, míg spirális hajlatokon át,
testünk pőrén cipeli a szerelmi igát...
Obszidián űr,
távolodva közeledünk,
mit a kéz felmutat:
oltár és égő áldozás
s a titkok titkának titka,
melyek léthálóinkban fennakadtak.
s a titkok titkának titka,
melyek léthálóinkban fennakadtak.
A szerelem halászai
vagyunk,
belemerülve a hullámzó-vonagló
engedékenységbe, s az időn túli
időbe. Kezeinkben kiszolgáltatott,
mégis méltóságos csillagok.
Lázas nyugtalanság képei…
belemerülve a hullámzó-vonagló
engedékenységbe, s az időn túli
időbe. Kezeinkben kiszolgáltatott,
mégis méltóságos csillagok.
Lázas nyugtalanság képei…
Lehet, hogy
kihalásztuk az éjszakát?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése