Mysty Kata - Bokáig hóban ...

Mysty Kata
Bokáig hóban...

Nézd minden hófehér,
amerre ellátsz hó fed
fát, bokrot, házat, tetőt.
Vastag, puha, meleg takaró.
Óvó lepel ölel át mindenséget:
szeretgeti, élteti, dédelgeti...
átitatja ,- termő italt is kever,
életet lehel ereken át belé!
Fáradtságát elfeledteti;
- nászban áll! - ezt nem felejtheti:
anyasága - áldott állapotra -
legyen kész tavasz ébredésig!
Hallod!? - még suttog is,
féltőn inti pihentető alvásra
a megfáradt földi testet.
Ennyi idő erre elég.
Vár a hegy,a domb, a lejtő,
a szánkót, sílécet hozd elő!
- Síelhetsz is, hó van elég;
bokáig hóban erdő és mező.