Ady Endre
A hatalmas tél
Törvénye van a
Nyárnak
S nincs törvénye a Télnek:
Nyáron némák a faluk,
Télen pedig
kótyagosak,
Összevissza
beszélnek.
Fázón átüzengetnek,
Jéggel, hóval
borítva:
„Hé, szomszéd, most
mondja meg,
Szeretem a más
titkait,
Van-e valami titka?”
És szólnak,
üzengetnek
A kis faluk így
télen.
Szeretik egymást
nagyon
S hófedeles házaikat
Ki-kitárják kevélyen.
És mindent elárulnak
A hó alatt a falvak:
A kis falusi erőt,
A sok mihaszna életet
S a nagy téli
hatalmat.
S ha jön a Nyár,
szégyenli,
Hogy megbotlott,
megcsetlett:
Nyáron néma a falu,
Titoktartó s az
emberek
Dolgoznak és
szeretnek.
Dolgoznak és
szeretnek,
Némán, izzadva, félve
És százszor szent
titkaik,
Melyeket megszentelt
a Nyár,
Bedobálják a Télbe.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése