Primerose
Miért, minek …
Jaj! Ha gondolkozom,
dől a sok buta
kérdés.
Miért nem elég a jelen?
Miért nem elég a jelen?
S minek a sok érzés?
Feladatok előttünk, utánunk.
Ennyi éppen elég és mégis többre vágyunk ?
Gyermekek, barátok a szeretet körül ölel.
Ez már magában szép és mégis valami kell!
Az árnyék ami létezik a fényben,
Feladatok előttünk, utánunk.
Ennyi éppen elég és mégis többre vágyunk ?
Gyermekek, barátok a szeretet körül ölel.
Ez már magában szép és mégis valami kell!
Az árnyék ami létezik a fényben,
de nem fog veled
kezet.
A hold ami simogatja arcod,
A hold ami simogatja arcod,
de meg nem
érintheted.
Kinevet az árnyék, bújik a sötétbe.
Tekinget a hold és felkúszik az égre.
Észre kell hát venni előttem a szépet?
Zsebre dugni végre a gyermek meséket?
De hisz ott a zápor, ki a nyári éjszakán ered !
Be terít,megölel, le mossa,ha könnyed pereg .
Lesz még nyár és újra zápor fakad, az a "körül ölelő" !
Tőle lesz a bús kopár föld virágos, ismét zöldellő.
Kinevet az árnyék, bújik a sötétbe.
Tekinget a hold és felkúszik az égre.
Észre kell hát venni előttem a szépet?
Zsebre dugni végre a gyermek meséket?
De hisz ott a zápor, ki a nyári éjszakán ered !
Be terít,megölel, le mossa,ha könnyed pereg .
Lesz még nyár és újra zápor fakad, az a "körül ölelő" !
Tőle lesz a bús kopár föld virágos, ismét zöldellő.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése