.kaktusz
Tudod arra gondoltam,
ha egy idegen
figyelné kívülről a földet,
megláthatna sok-sok
földanyából kibújt gyermeket,
akik jönnek, mennek,
értelmetlenül tesznek-vesznek,
aztán egy szép napon,
mint kiknek lejárt az idejük,
visszatérnek szülőanyjukhoz…
azt gondolhatná, az egész móka
a teremtő öncélú játszadozása,
de ha a figyelmére
tovább is érdemesnek tartaná,
meglátná a csodát,
a semmiből keletkezett szikrát:
születését a szeretetnek,
születését, és azt,
ahogy az a kis pont
a teljesség felé elindul…
azt is tapasztalhatná,
hogy ezek a szikrák
sokszor dolga végezetlenül
a semmibe hullanak,
máskor hatalmas,
égig érő tűzzé alakulnak,
fényükkel, hogy átragyogják
az addig szürkének látott világot…
akkor biztosan tudhatná,
nem a teremtő öncélú játékának,
de az isteni szeretet születésének,
és a teljesség felé való útjának
lehetett a tanúja.
ha egy idegen
figyelné kívülről a földet,
megláthatna sok-sok
földanyából kibújt gyermeket,
akik jönnek, mennek,
értelmetlenül tesznek-vesznek,
aztán egy szép napon,
mint kiknek lejárt az idejük,
visszatérnek szülőanyjukhoz…
azt gondolhatná, az egész móka
a teremtő öncélú játszadozása,
de ha a figyelmére
tovább is érdemesnek tartaná,
meglátná a csodát,
a semmiből keletkezett szikrát:
születését a szeretetnek,
születését, és azt,
ahogy az a kis pont
a teljesség felé elindul…
azt is tapasztalhatná,
hogy ezek a szikrák
sokszor dolga végezetlenül
a semmibe hullanak,
máskor hatalmas,
égig érő tűzzé alakulnak,
fényükkel, hogy átragyogják
az addig szürkének látott világot…
akkor biztosan tudhatná,
nem a teremtő öncélú játékának,
de az isteni szeretet születésének,
és a teljesség felé való útjának
lehetett a tanúja.
2013. február 13.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése