Nagy Csaba - Hólepte

Nagy Csaba /Gyémánt/

Hólepte 

március gördül
újra ím,
e szárnyakat öltő
lét-időben Veled,
mert úgy száll, s csak száll
tova
minden markomban
szorított perc,
benne az érzés,
a pillanat-kék,
s tündöklő szerelmed.
Őszünkben forgó,
csókoktól égő
március ez,
hol
fellegben él az ág,
s ha leveletlen is
ébredez a hajnal,
még
vágyakat terem,
szememben virág,
szirmaid velem,
mögöttünk
mosolyra derülve
lépnek tova
a hólepte görbe fák.