2015. július 17., péntek

Gligorics Teréz - Hajnalban



Gligorics Teréz

Hajnalban 



Öt óra van. Felébredek.
Takargat a szürkeség,
csillagot egy sötét felhő,
a napot még messzeség.



Az ébredező hajnal csendjét
nem töri még meg a zaj,
gyűrött vánkos ráncaiban
álmodik a gond s a baj.


Csak a falióra ketyeg,
kacagva a perceken,
lábnyomait otthagyva
az arcokon, s az életen.


Mély álomba burkolódzva
nyújtózik a napkelet,
vajon mit terveztek mára:
napsütést-e vagy telet?


Itt ülök a szürkeségben.
Fájdalmaknak nincs híja,
míg percenként közeleg
a napi exisztencia.



Ne dobj félre, én Istenem.
Ha vagy, hallgasd meg szavam,
adj erőt a mai napon
elviselni önmagam...


Amen

1 megjegyzés: