2018. május 13., vasárnap

Kányádi Sándor - Zápor; - Erdő.erdő ...


Kányádi Sándor
Zápor
Májusi zápor,
öntözd meg a földet,
engemet is öntözz meg,
hogy egy kicsit nőjek:

egy araszt, kettőt,
az se baj, ha hármat,
tudom, édesanyámék
elcsodálkoznának!
*
Erdő, erdő …


Erdő, erdő, kerek erdő,
nem mozdul róla felhő,
a napot is ritkán látja,
mégis zöldell minden fája.

Ha az erdő futni tudna,
vihar jöttén tovafutna,
de nem futhat, mert a fészkek
futtában mind leesnének.

Madarait némaságra,
kárhoztatná bujdosásra.
Milyen erdő az olyan, hol
még egy árva madár sem szól.

Ha gyérítik, morajozva
fölzúg, mintha tenger volna.
ősszel búsul, télen hallgat,
kikeletkor újrasarjad.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése