Berze Tünde
Lábnyomok
Szél tépázta éjben
halvány csillag-kép,
hívogat szelíden, s öleli fáradt magányom.
hívogat szelíden, s öleli fáradt magányom.
Boldog otthont
kerestem,
hajtott a szeretet-vágy,
s lázálmoktól gyötörten
ikonokat rajzoltam
fulladozó lelkemnek.
hajtott a szeretet-vágy,
s lázálmoktól gyötörten
ikonokat rajzoltam
fulladozó lelkemnek.
Ellentmondások közt
lebegve,
kutattam az élhető jelent,
mosollyal ajkam szegletén,
én, türelmes, balga teremtmény,
hiába lobogott bennem szenvedély,
laknom kellett az Isten tenyerén.
kutattam az élhető jelent,
mosollyal ajkam szegletén,
én, türelmes, balga teremtmény,
hiába lobogott bennem szenvedély,
laknom kellett az Isten tenyerén.
Most, hogy számvetést
tartok,
pofon vág a realizmus,
s ijedten iszkol szeretet-vágyam,
túl a világ minden szegletén,
meg ne leljék a lélek-gyilkosok.
pofon vág a realizmus,
s ijedten iszkol szeretet-vágyam,
túl a világ minden szegletén,
meg ne leljék a lélek-gyilkosok.
Szerelemről már nem
beszélek,
megzabolázott vércseppjeim,
rabigába bújtak, elhidegülök,
s nem kívánom a színház-világ
szenvedély-drámáit.
megzabolázott vércseppjeim,
rabigába bújtak, elhidegülök,
s nem kívánom a színház-világ
szenvedély-drámáit.
Elteszem múltam
reményeit,
de megmaradnak létem útján,
mint apró, titkos lábnyomok.
de megmaradnak létem útján,
mint apró, titkos lábnyomok.
Szél tépázta éjben
halvány csillag-kép,
hívogat szelíden, s öleli fáradt magányom.
hívogat szelíden, s öleli fáradt magányom.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése