Október - Őszhó - Mindszentek hava

Október - Mindszent(ek) hava - Őszhó

- Magvető hava - Halak (Begyűjtés) hava

https://m.youtube.com/watch?v=-vZXXCQJvX8

 

Hónapunk neve a latin October, "Nyolcadik" hónapnévből ered, mivelhogy a régi római naptárban az évkezdő márciustól számítva ez volt az év nyolcadik hónapja. A latin szó a görögből eredt, ahol az "octo" az "ogkosz" tőre megy vissza: ez pedig "halott kampó"-t jelent - a jobb kéz középső ujja csakugyan ilyen kampóhoz hasonlatos. Egyedül Domitianus császár tett kísérletet a név megváltoztatására, amennyiben önmagáról neveztette el. Rossz császár volt, a "domiciánus" hónapnév nem kellett senkinek.

Róma októberi ünnepei a márciusi jeles napok tükörképei. A földműves, a halász, a hajós és a katona a márciustól októberig tartó nyárias időszakban volt aktív. Márciusban tolta vízre a hajóját, vette elő a szerszámait, fényesítette ki a fegyvereit, és októberben vontatta partra, rakta el őket, illetve olajozta meg az utóbbiakat, hogy a téli nedvességtől be ne rozsdásodjanak.

Népi megfigyelések:
- ha októberben a hónap elején sok csillag esik, úgy szép idő lesz
- az októberi zivatar szeszélyes telet jelent
- sok októberi eső, termékeny eső, vagy sok októberi eső, sok decemberi szél
- ha meleg október hónapja, hideg lesz a február
- ha októberben fagy és szél van, úgy január hónapja enyhe lesz

*

Népi mondóka
Leodegár, hogyha lombhullató,
Örülj! a jövő év páratlan jó.
Orsolyakor takarítsd be
káposztádat.
Simon, Juda hóval tömi tele szádat.
Ha megdurvul a nyúl szőre,
siess fáért az erdőbe.

*

Mit jövendöl a 100 éves naptár?
Langy időt várhatni, ha a fák ősszel másodszor virágozni kezdenek, ha Szent Mihály körül gubacsok üresek vagy vizenyősek, ha a madarak ősszel soványak, ha Szent Mihály körül sok eső esik s a szelek délről vagy nyugatról fújnak.

*

Október 23-án, a mind korábbi sötétedés miatt, az "Októberi Jánosok" jelezték faluhelyen a konyhából a szobába való beköltözés idejét, az immár állandó esti szobavilágítás kezdetét, akármilyen drága volt is a "petró". A meteorológusok Őszhó-ként tartják számon, a régi Székely-Magyar naptár szerint Magvető havának nevezik, eleink (az Avisura szerint) a Halak (Begyűjtés) hava elnevezést használták októberre, a hónap régi magyar (katolikus) neve pedig Mindszent(ek) hava. A Nap a Skorpió jegyébe lép.

A horoszkóp csillagjegyei közül az alábbiak esnek októberre:

Mérleg (szeptember 23. – október 22) és

 

Skorpió (október 23. – november 21.).

Október folyamán a Nap az állatöv csillagképei közül a Szűz csillagképből a Mérleg csillagképbe lép.

október utolsó vasárnapján 3 órakor állítjuk vissza az órát egy órával, ami a nyári időszámítás végét és a téli („normál”) időszámítás kezdetét jelenti.

A szökőévek kivételével az október a hét ugyanazon napjával kezdődik, mint a január.

Jeles napok októberben

Október 1. – Hedvig napja

Az őszi lombhullás kezdete. A szabadban tartott szarvasmarhákat ekkor hajtják téli szálláshelyükre.

*
Október 4. – Assisi Szent Ferenc napja

Assisi Szent Ferenc, a ferences rend megalapítója 1181-ben született, s az evangéliumi szegénységet, alázatosságot hirdette. Egyes vidékeken úgy tartja ahagyomány, hogy Ferenc hete a legalkalmasabb a búzavetésre; ha Ferenc nap előtt vetik el a búzát, az gazos, gyomos lesz.

*

Október 6: - Aradi vértanúk napja

1849. október 6-án az orosz segítséggel levert szabadságharcot követő császári megtorlás során Pesten kivégezték gróf Batthyány Lajost, az első magyar miniszterelnököt. Ugyanezen a napon a szabadságharc 12 tábornoka (Aulich Lajos, Damjanich János, Dessewffy Arisztid, Kiss Ernő, Knézich Károly, Lahner György, Leiningen-Westerburg Károly, Nagysándor József, Poeltenberg Ernő, Schweidel József, Török Ignác és Vécsey Károly) és egy főtisztje (Lázár Vilmos ezredes) szenvedett vértanúhalált Aradon. A véres megtorlásnak összesen 157 hazafi esett áldozatul, és számosan kényszerültek hosszú évekre belső vagy külső emigrációba. Az aradi vértanúk kivégzésének napját 2001-ben NEMZETI GYÁSZNAP-pá nyilvánították.

*

Október 15. – Szent Teréz napja

Teréz napja sokfelé dologtiltó napot jelentett az asszonyoknak: nem moshattak, kenyeret sem süthettek. Sok vidéken szüretkezdő napot jelentett. E nap környékén szokott beköszönteni hazánkban a vénasszonyok nyara: ilyentájt a hűvös, de nem fagyos éjszakákatlangymeleg, napos, kellemes nappalok követik. Ez a kellemes időszak igen kedvező a szüretelőknek, és a lakodalmasoknak.

*
Október 16. – Gál napja

A halászat befejező napjának tartották. Ekkor vetették ki utoljára a hálójukat a halászok, mert utána a halak a folyómeder mélyére ássák magukat, halat fogni már nem lehet. Gál napja a makk érésének kezdete is.

*

Október 18. – Lukács napja

A gesztenyeszüret ideje. Pécsváradon e napon leányvásárt is tartottak. Itt választották ki a legények leendő párjukat, ezért figyelték a lányok járását, viselkedését.

*
Október 20.—Vendel napja

Szent Vendel a magyar néphagyomány szerint a pásztorok, a juhászok és a jószágtartó gazdák védőszentje. E napon nem fogták be az állatokat, és nem hajtották vásárra sem.

*
Október 21. – Orsolya napja

Dunántúlon, a Somló-hegy környékén szüretkezdő nap. A káposzta, a kerti vetemények betakarításának napja is. Időjárásjósló nap: azt tartották, ha szép az idő, karácsonyig enyhe marad.

*

Október 23. – az 56-os forradalom ünnepe.

*
Október 26.—Dömötör napja

Hazánk keleti felében Szent Dömötör a pásztorok oltalmazója, ezért Dömötör napja is pásztorünnep. Van, ahol juhászújévnek is nevezték ezt a napot, mert ekkor számoltak el a juhászok a gazdáikkal, és ekkor újították, vagy szüntették meg a szolgálataikat. A Dömötör napi hideg szelet a kemény tél előjelének tartják.

*
Október 28.—Simon-Júdás napja

Tokaj-Hegyalján, ahol sokáig érik a szőlő, a hagyomány szerint e napon kezdték a szüretet. A szüreti szokások a szőlőszedés utolsó napjához kötődnek. Közvetlenül a szüret után gyakori a szüreti felvonulás, majd az ezt követő szüreti bál.

Kerti kalendárium

Az október igazi őszi hónap, a szüret ideje. A fákról lehullanak a levelek, a hónap végére az utolsó költöző madarak is elrepülnek. Az őszi munkák folytatódnak a kertekben, a szántóföldeken, megkezdődik a szüret.

Október a kertben az év talán legszínesebb hónapja – a régi magyar naptárakban a Skorpió, illetve a Mindszent hava elnevezéssel szerepel, utalva az utolsó dekád csillagászati eseményére: a Nap a Skorpió csillagképbe lép és figyelmeztet Mindszentek ünnepének közeledtére.

Már csípősebbek a hajnalok, déltájban azonban, mint a jelen példája is mutatja, még visszacsalogatja a kellemes napfényt, ezáltal is jobb kedvre derítve a szüretelőket és a magvetőket. A népi jövendölések szerint az októberi zivatar szeszélyes telet vonz, vagy a sok októberi csapadék decemberi szelet hoz, míg ha meleg az október, csikorgó lesz a február.

A növények vegetációs időszakuk végéhez közelednek Ez az időszak még kiválóan alkalmas arra, hogy örökzöldeket, díszcserjéket telepítsünk, trágyázzunk, eltároljuk terményeinket, valamint a közelgő fagy ellen védekezzünk.

Gyógy- és fűszernövények.

Most már lehet és érdemes gyűjteni a gyökereket.

*

Zöldségtermesztés.

Az áttelelő növényeken kívül (kelbimbó, paszternák,) mindent betakaríthatunk. A sárgarépa felszedésekor javasolt, hogy előző nap ássuk meg a répát, szakadjon meg a gyökér, de ne szedjük ki a földből és a levelét se szedjük le. Ugyanis a gyökérben felhalmozódott nitrát nagy része felszáll az éjszaka folyamán a levelébe. Másnap felszedhetjük a gyökeret, letörhetjük a levelet.

Felszedési sorrend: sárgarépa, petrezselyem, zeller, paszternák, feketegyökér, cékla, téli retek, póréhagyma. A káposzta 7°C-ig bírja a fagyokat, de a karfiol csak 2-3 fokot bír ki.

A tökféléket kocsányával együtt szedjük le. Duggathatunk hagymát, fokhagymát, palántázzuk el az áttelelő kelkáposztát, salátát, majd szalmával mulcsozzuk a fagyveszély miatt.

Almát, burgonyát ne tartsuk egy légtérben, mert a csírák hamarabb előbújnak. Ha diófalevéllel takarjuk le a burgonyát, nem fog kicsírázni.

*

Szőlő-gyümölcs.

Diót, mogyorót, mandulát lehet már gyűjteni. Birsalma, körte is a tárolóba kerülhet, nehogy megcsípje a fagy. A naspolyát viszont akkor szedjük, ha már megcsípte a dér, ez adja meg az ízét. Most már el lehet ültetni a facsemetéket. Lehetőleg ellenállók a környéken őshonos gyümölcsfákat részesítsük előnyben. Tegyünk el szőlőt is.

. Az október a hazánkban egzotikusnak számító kiwi ültetésére is lehetőséget biztosít, melyet követően erőteljesen metsszük vissza, melyet remélhetőleg tavasszal erős, fiatal hajtásokkal fog meghálálni.

*

Zöldség-fűszerkert

Megkezdhetjük a torma felszedését. Ablakládába most is vethetünk retket, vagy még inkább  rukkolát. A hónap igazi zöldségkülönlegessége a csicsóka.

Lassanként felkészülhetünk arra, hogy a kertünkben élő madarakról gondoskodjunk, így példaként a cinkéket már most az etetőhelyhez szoktathatjuk.

Október végéhez közeledve, az első talajmenti fagyok megjelenésével az öntözéshez használt tömlőket tegyük fagymentes helyre és ne feledjük az automata öntözőrendszerek és a kerti csapok víztelenítését sem!

A téli almafajták jól bírják a tárolást megfelelő körülmények között, hűvös sötét pincében, vagy kamrában. Legkönnyebben raktározható a burgonya. Sötét, hűvös, fagymentes helyen, kamrában, vagy pincében ideális a helye. Jól elállnak a hagymafélék száraz, fagymentes helyen koszorúba fonva.

*

Díszkert

A legtöbb díszfának és díszcserjének a legkedvezőbb ültetési ideje az október, de ha az ősz hosszú és enyhe, akkor ez akár novemberre is elhúzódhat. A kertünkben található, rossz helyen lévő növényeket is ilyenkor tudjuk áttelepíteni. Ha tehetjük, akkor a frissen telepített, átültetett növényeket alaposan öntözzük be.

Sor kerülhet az utolsó fűnyírásra. Fokozatosan, az első enyhe fagyokat követően szedjük fel azoknak a virágos növényeknek a gumóját (pl.: dália, kanna, gladiólusz, gumós begónia), amelyek fagyérzékenyek. A hagymákat, gumókat a rájuk tapadt földtől meg kell tisztítani és lehetőleg papírzacskóban, vagy dobozban száraz, hűvös helyen kell őket tárolni.

Sok szeretettel köszöntjük e hónap

szülötteit,

névnaposait,

ünnepeltjeit! 

Sok boldogságot kívánunk!